november 17.

CZOÁR

"Ímhol az a város, közel van, hogy oda fussak, kicsiny is, hadd meneküljek, kérlek, oda, lám kicsiny az; és én életben maradok." 1Mózes 19,20

Nem vagy te bizalmatlan Istennel szemben? A bizalom csak akkor bizalom, ha életveszélyesen mersz bízni Benne. Lót nem merte magát Istenre bízni. A kisebb város lesz jó nekem, Uram. Vajon nem vagy-é olyan, mint Lót, aki a nagy dolgokat, b^unöket letette már, de hát a kicsi az nem olyan nagy baj, hadd éljek Czoárban. Miért engedte oda Lótot Isten? Miért nem mondta, hogy nincs Czoár? Maradsz Sodomában, vagy a hegyre menekülsz! Miért mondja Isten, hogy: "Ím, tekintek rád e dologban is." Menj oda! Istennél nincs er~oszak. Választhatsz! ~o csak addig juttat el, ameddig engeded. ~o nem kényszerít egy olyan életbe, amit te nem akarsz. Ha nem akarsz gy~ozelmes, gyümölcsterm~o életet, ha nem akarod a házad népe üdvösségét, ha neked elég Czoár - menj oda. Ha csak annyi a kívánságod, hogy bekerülj az üdvösségbe - tessék. Üdvösséged Jézusért van. Ha neked ez elég, ha nem számítasz az ~o ígéreteire, ha nem akarsz ~ot dics~oít~o életet élni, válassz: Czoár vagy a hegy. Lót bejutott Czoárba. Semmit nem tett Isten addig, amíg Lót biztonságban nem volt. Olyan nagy Isten szeretete Lót felé, hogy meg sem indult az ítélet addig, amíg oda nem ért. "A nap feljött a földre, mikor Lót Czoárba ért." De ott sem tudott megmaradni. Védett, boldog élet csak a hegyen van. Ment volna már Lót a hegyre, de csak a barlangig jutott. Aki sötétségben van, barlangban van! Szíved imádság háza kellene legyen. Vigyázz, nehogy latrok barlangjává tedd.




Isten áldása legyen az áhitatok olvasóin!

Részlet Trausch Liza "... beszéded megelevenít ..." - Áhítatok minden napra cím^u könyvéb~ol