Békességet!

„A
te törvényed kedvelőinek nagy békességük van., és nincs bánkódásuk.”
Zsolt.119,165.




























Keresztyén
körökben gyakran halljuk ezt a köszönést: „Békességet”! Jézus tanította nekünk.
Azt mondta, hogy amikor belépünk egy házba, az a békesség, ami szívünkbe van,
átszáll a bent lakókra. De van-e békesség a szívünkben? Az egész világ háborog,
tele van békétlenséggel! Vajon a mi szívünkben él a jézusi béke? Ami Megváltónk
mondta: „Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek, nem úgy adom
én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, se ne féljen.”
Jn.14,27. Jézus békéje tehát nem függ körülményektől, de személyektől sem.
Valaki egyszer azt mondta, hogy „békességem van addig, amíg nem bánt senki…, de
próbáljon meg valaki bántani, akkor megtudja, 
milyen a bennem lévő békesség!” Sajnos néha mi is ilyenek vagyunk!
Persze, könnyű addig békében lenni, amíg minden szép és jó! Mindaddig, amíg úgy
történik,ahogy én akarom…. A krisztusi béke ennél jóval több! Nem csak akkor
van a szívben, amikor nem történik semmi rendkívüli, hanem akkor is, ha dörög
az ég és villámlik, és majdnem összedől az egész világ körülöttem. Pál apostol
úgy fogalmaz, hogy „az Isten békessége, amely minden értelmet felül halad…”
Fil.4,7. Szinte hihetetlen, hogy mire képes az Isten békessége! Amikor már leomlanak
a bevehetetlennek hitt erődítmények, amikor az emberi biztosítékok is véget
érnek, az isteni békesség még akkor is tart. Ha összhangban vagyok az Úr
akaratával, akkor egy olyan belső békesség árasztja el szívem, amely emberi
ésszel fel sem fogható.




Ahogy
itt írom ezeket a gondolatokat, egy picit magamba szállok… Vajon él-e ilyen
béke a szívemben? Sajnos úgy érzem, még nem! De azt is tudom, hogy ma Jézus ezt
felkínálja! Mennyivel másabb így kezdeni a napot, a térdeinken! Kérni
Krisztust, hogy költözzön a szívünkbe békéjével. Hogy türelmesebb legyek a
másikhoz, hogy ne háborogjak mindenen….




Igen,
ez lehetséges! Hiszem megígérte Istenünk….

Kormos Tivadar