április 16.

AZ ÉN HÁZAM

"Mikor az erõs fegyveres õrzi az õ palotáját, amije van, békességben van." Lukács 11,21

"Az erõs fegyveres" a Sátán, aki mindig palotát épít. Mindig nagyot akar, valami olyan díszeset, amit csodálni lehet, amin mindenki ámul. Általában mi is palotát akarunk. Nem tudom, volt-e olyan kor, mint napjainkban, amikor annyit építkeztek és szépítkeztek. Mindenki azt szeretné, hogy háza valami különleges palota legyen. Az Úr egy komoly kérdést szeretne feltenni. Az életed palota vagy templom?! Mi van a templomban? Padok, úrasztala, szószék. Csak ami a szolgálathoz kell. Istennek egyetlen temploma van: az ember. "Õ mennynek és földnek Ura, kézzel csinált templomokban nem lakik" (Apcsel 17,24). "Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentléleknek temploma?" (1Kor 6,19). Isten benned lakhatik. Vajon úgy néz-e rád az Úr, hogy az az én házam? Egy nekem szentelt ház, szív és lélek. "Szánjátok oda a ti testei-teket élõ, szent, és Istennek kedves áldozatul" (Róm 12,1). Nem kell Istennek más belõled. Nem kell a romlott szív és szennyes lélek. Tiszta szívbe ak ar beköltözni. Hajlandó vagy-e kihordani az éle-tedbõl, amire Õ azt mondja, hogy nem odavaló? Ne mondd, hogy nem kell túlzásba vinni a hívõ életet. Sorsdöntõ kérdés, hogy aka-rod-e a testedet házképpen, lakásképpen adni a Szentlélek számára, hogy lakozhasson benned, hogy az Õ jó illata áradjon ki belõled? Hajlandó vagy-e az egyéni életed minden részletét alávetni Annak, Aki otthagyta az Atyát, otthagyta a mennyei dicsõséget, és odaszentelte testét véres áldozatul éretted? Ilyen áldozatra csak egyképpen érdemes válaszolni: egy teljesen átadott, minden részletében odaszánt élettel.