"Ezután így szólt hozzájuk: "Menjetek el szerte
az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek."

Márk evangéliuma 16:15




Sokat hallottam és beszéltem már én is Jézus "misszió
parancsáról", a nagy "megbízatásról". És valóban, sokféleképpen meg
lehet közelíteni ezt a parancsot. Mit jelent elmenni? Hová kell mennünk? Mit
jelent hirdetni az evangéliumot? Mit értsünk evangélium alatt? Hol van a mi
munkaterületünk… stb.




Újra átgondolva a történteket, azt látom, hogy a kulcs a következő
mondatban van: "Aki hisz, és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki pedig nem
hisz, elkárhozik" (16.v.) Mindezek előtt arról számol be Márk, hogy
mekkora kavarodást okozott Jézus feltámadásának híre egész Jeruzsálemben, de
még a tanítványok fejében is. Volt, aki elhitte, volt aki kételkedett, és volt
aki egyszerűen nem hitte el. Volt, akiket több szemtanú egybehangzó vallomása
sem győzött meg. Még a maradék 11 tanítvány sem fogadta minden kétség nélkül az
előttük álló Mestert. "Végül pedig megjelent magának a
tizenegynek is, amikor asztalnál ültek, és szemükre vetette hitetlenségüket,
keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik látták őt, miután feltámadt." (14.v.)




A vissza-visszatérő kifejezés: "aki hisz". Aki hisz…
ebben az esetben, aki elhiszi azt a rendkívüli csodáról való jó hírt, hogy Jézus
feltámadt a sírból… az azonnal megy, és elmondja másoknak. Aki nem hiszi ezt
el, az nem is mozdul, csak arra vár, hogy kellő bizonyítéka legyen, hogy
dönthessen.




Aki hisz… és megkeresztelkedik – szövetséget köt Jézussal,
elfogadva megváltását – az üdvözül. 
Mai példával élve: aki elhiszi, hogy megvan
a gyógyszer a halálos betegségére – és beveszi a gyógyszert – az megmenekül.
Aki nem hiszi el, hogy létezik ilyen gyógyszer, az valószínűleg azt sem ismeri
el, hogy halálos beteg, ezért menthetetlen.




A jó hír ma is a feltámadt Krisztusról szól. Mert a feltámadása
nem csak egy csodás esemény, hanem győzelem Sátán, a bűn és a halál felett. És
éppen erre van szüksége ma is nemcsak az embereknek, hanem az egész teremtett
világnak.




Ha hiszünk, örüljünk, mert van reménységünk! Ha hiszünk, menjünk, és találjuk meg a
módját, hogy minél több emberhez eljusson a jó hír. Ha hiszünk, nem kell
noszogatni, és mindez nem "parancs", hanem élünk fő iránya lesz.