Ha úgy döntenél, hogy eldobod a saját életedet, számtalan módot választhatnál. Odaszegezhetsz egy pisztolyt a fejedhez és meghúzod a ravaszt. Túladagolhatsz magadnak bármiféle gyógyszert. Leugorhatsz egy magas épületről, vagy hídról. De van egy dolog, amit nem tudsz megtenni. Nem tudod keresztre feszíteni magad! Ha keresztre leszel feszítve, azt valaki más teszi meg helyetted.

„Az iga és a kereszt ugyanazt a dolgot szimbolizálják – feladni magunkat Isten akaratának.” The SDA Bible Commentary, Ellen G. White magyarázatai, Máté 11:28-30, 1090./oldal. Az a szimbólum, amit Krisztus használ a teljes átadás kifejezésére, azt kívánja, hogy egy tőlünk független valaki valósítsa meg. Nem számít, milyen keményen próbálkozunk keresztre feszíteni magunkat, nem tudjuk megtenni. Nem számí,t mennyire próbáljuk átadni magunkat, azt sem tudjuk megtenni. Csupán hozzájárulhatunk, hogy valaki tegye meg értünk.

Ha nem tudjuk keresztre feszíteni magunkat, ha nem tudjuk átadni magunkat, akkor az is elkerülhetetlen, hogy nem tudjuk időzíteni sem. Minden esemény Krisztus életében Isten időrendje szerint történt. Krisztus nem tett semmit a krízis siettetésére vagy késleltetésére, sem nem próbált elmenekülni, amikor a próba jött. Naponta elfogadta Isten tervét az életére, és nem próbálta a saját terveit kidolgozni.

Így kell lennie ennek velünk is. Jézus maga adott lehetőséget a növekedésre. „Magától terem a föld, először zöld sarjat, azután kalászt, azután érett magot a kalászban” (Márk 4:28). A növekedés vagy az átadás érdekében kifejtett erőfeszítéseink gyümölcstelenek. Csupán Jézus megismerését kereshetjük, és a Vele való szoros kapcsolatot, bízva abban, hogy befejezi a munkát, amit elkezdett életünkben. Elvezet bennünket a teljes átadásra.
(Morris L. Venden: A működő hit c.k. 64./old.)