I. A próféciák célja és jellege

• Isten beavat bennünket az Ő titkaiba. Ám. 3,7. Ésa. 42,9. I. Kor. 15,51.

  • Megismerhetjük Isten megváltási tervének útját, küzdelmét és végső diadalát.

  • Megismerteti a ránk vonatkozó terveit is, hogy annak megvalósításához egy szabad, önkéntes részvételre hívjon bennünket. Róm. 16,25-26.

• A jelen világunk kilátástalan körülményei között a hívő ember számára biztonságérzetet ad.

  • Megerősíti hitünket az örökkévaló Isten létezésében.

  • Megismerhetjük általa Isten végéremehetetlen bölcsességét, és megbizonyosodhatunk arról, hogy az emberiség történelmét Ő tartja a kezében. Ésa. 46,10.

  • Megbizonyosodhatunk az Írások Istentől való ihletettségében. Ésa. 46,9-10. Ján. 14,29.

2. Milyen esemény áll a bibliai próféciák középpontjában?

• Minden prófétai szóban Jézus Krisztusnak kell felragyognia, mint ”ama fényes és hajnali csillag”-nak, hogy a szíveinkbe ébredést és világosságot hozzon.

• A bibliai próféciákban a Messiás küldetésének két időszakát, és annak eseményeire vonatkozó kinyilatkoztatásokat találhatjuk meg.

  • Az első adventre vonatkozó jövendölések bemutatják a bűntől való szabadulás lehetőségét és annak módját.

    • Az első advent a bűneinkből való szabadulást hozza el számunkra.

  • A második adventre vonatkozó jövendölések pedig a bűn világából való szabadulás lehetőségét és módját ismertetik meg velünk.

    • A második advent pedig a bűn világából való végső és teljes szabadulást hoz.

3. Milyen módon nyilatkoztatja ki és ismerteti meg az emberi családdal Isten a megváltási tervének részleteit?

• A megváltás titkát Isten részletekben tárja fel és ismerteti meg az emberrel. Ésa. 42,9.

• Viszont semmit sem cselekszik addig, amíg azt ki nem jelentette a prófétákon keresztül. Ámós. 3,7.

• A megváltás tervének megismertetésében a mennyei angyalok is közreműködnek. Jel. 1,1. Dán. 8,15-16..

4. Hány csoportra oszthatók a bibliai próféciák, és milyen jellemzők alapján osztályozhatjuk őket?

• Az egyik csoportba a “vázlat-próféciák” tartoznak.

  • “Az idők teljességének rendjéről” adnak kinyilatkoztatást. Eféz. 1,9-10.

  • Minden esetben a megváltási terv nagy egészéről adnak egy vázlatos áttekintést, pontos esemény és időrendben.

• A másik csoportba a “pillanatkép-próféciák” tartoznak.

  • A megváltás művének csak egy-egy részletét villantják fel előttünk, de azt kinagyítottan.

    • Júda törzséből származik. I. Móz. 49,10.

    • Betlehemben fog megszületni. Mik. 5,2.

    • Harminc ezüst pénzért fogják eladni. Zak. 11,12-13.

    • Köntösére sorsot vetnek. Zsolt. 22,19.

  • Ezek a pillanatképek gyakran kapcsolódnak egy-egy hasonló törvényszerűséget mutató korabeli eseményhez.

    • Ezért a pillanatkép-próféciák nagy része kettős teljesedésű jövendölés. Mát. 24,21-22. Ezék. 28, 12-15.

II. Az első adventre utaló jövendölések1. Mikor hangzott el az első prófécia a Messiás jövetelével kapcsolatban?

• Már az Édenben kijelentette Isten, hogy az asszony magjaként egy Szabadító fog támadni, aki egy élet-halál küzdelemben fogja legyőzni a kígyóban lévő ellenséget. I. Móz. 3,15.

• Az azonosítást maga isten adja meg a Biblia kijelentései által.

  • A kígyó Sátánt jelképezi. Jel. 12,9.

  • Az asszony magva pedig Jézusra utal. Jel. 12,5. (Zsolt. 2,9. Csel. 1,9-11.)

2. Mit mond a Biblia a Messiás származásával kapcsolatban, milyen módon fog az emberi család közé jönni?

• Kisgyermekként jön az emberi család közé, de többnek kell tekinteni Őt, mint egy egyszerű gyermeket. Ésa. 9,6.

• Mint gyermek Betlehemben fog megszületni, származása azonban öröktől fogva való. Mik. 5,2.

  • Mert Ő emberi mivoltában is az “örökkévalóság Atyja”, akinek élete van önmagában. Ésa. 9,6. Ján. 5,26.

3. Milyen emberként mutatták be a jövendölések az eljövendő Szabadítót?

• A Róla szóló jövendölések mindenek előtt azt mondják el, hogy prófétaként fogja végezni a szolgálatát. V. Móz. 18,15. 18.

  • “Az én igémet adom annak szájába, és megmond nekik mindent, amit parancsolok neki.” V. Móz. 18,18/b. v.ö: Máté. 22,16.

• Mózes azt mondja, hogy ez a próféta olyan lesz mint ő, mert hozzá hasonlóan ez az eljövendő próféta is színről-színre ismeri az Istent. V. Móz. 18,16. 34,10. Ján. 1,18

4. Milyen különleges dolgot figyelhetünk meg a Messiás adventjével kapcsolatban adott jövendölésekben?

• Nagy részük kettős teljesedésű prófécia, vagyis egy helyen, egyszerre mondják el a Messiás két adventjére vonatkozó eseményeket. Ésa. 9,6-7. 61,1-3.

  • Az ilyen jellegű próféciák alapján várták királyként a Messiást a zsidók.

  • Jézus viszont igyekezett megtanítani kortársait, hogy milyen módon kell kezelni és értelmezni a próféták kijelentéseit. Luk. 4,16-21.

III. Idő prófécia a Messiásról1. Csak eseményszerűen ad kinyilatkoztatást Isten a Megváltó eljöveteléről és a munkájáról, vagy Isten tervében előre meghatározott ideje van az eseményeknek?

• Isten nemcsak eseményszerűen ad kinyilatkoztatást, hanem egy-egy eseményt a történelem idősíkjában is meghatároz.

  • “Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett.”Gal. 4,4.

• Bár ezeket az időpontokat az esetek többségében nem mondja el Isten nekünk előre, csak magáról az eseményről ad kinyilatkoztatást.

• A megváltás tervében vannak olyan időmeghatározások is, amikről mi is tudhatunk, ezért ezeket Isten előre kijelentette a próféták által.

  • Jézus is egy ilyen idő kijelentésre utalt első prédikációja alkalmával. Márk. 1,15

2. Melyik próféta jövendölt a Messiás színrelépésének időpontjáról?

• Dániel próféta az egyedüli, aki a Messiás színrelépésével kapcsolatban időmeghatározást ad.

• A próféta által jelzett idő kiindulási pontja Jeruzsálem ujjá építésével kapcsolatban kiadott rendelet keltezésének az időpontjával esik egybe. Dán. 9,25.

• Négy olyan rendeletet ismerünk a Bibliából, amely Jeruzsálem újjá építésével kapcsolatos.

  • Cirus                                 i.e.:     536-ban     Ezsdr. 1,1-11.

  • Dárius                                "        519-ben    Ezsdr. 6,1-12.

  • Artaxerxes Longimanus      "         457-ben     Ezsdr. 7,11-26.

  • Artaxerxes Longimanus      "         444-ben     Neh. 2,1-11.

• A prófétai üzenet Artaxerxes első parancsát veszi figyelembe i.e.: 457. évet.

3. A próféciában adott információk segítségével hogyan számítható ki a Messiás megjelenésének időpontja?

• Amikor a próféciákban időmeghatározás is van, akkor szinte minden esetben jelképes időegységről van szó.

  • Egy 24 órás nap alatt mindig egy évet kell érteni. Ezék. 4,5-6. IV. Móz. 14,34.

• A Dánieli jövendölés szerint a Messiásnak i.u: 26. év eltelte után kellett a küldetését megkezdenie.

  • A pontos időmeghatározás miatt szükséges figyelembe venni, hogy régen a tavasz első újholdjával kezdődtek az évek.

    • Ebből adódóan a régi számítás szerinti évek átnyúlnak az új számítás szerinti éveknek a tavaszára.

• Ezeknek a tényeknek a figyelembe vételével azt mondhatjuk, hogy Jézus i.u: 27-ben kezdte meg a messiási küldetését, amikor mintegy harminc éves volt a Biblia szerint. Luk. 3,23.

  • Ma már általánosan ismert és elfogadott tény, hogy nem Jézus születésével kezdődik az időszámításunk.

    • Jézus születése az időszámításunk kezdete előtt történt 3-4-ben

  • A korábbi tévedés abból fakadt, hogy sokáig azt hitték, Jézus születése Róma városalapításának 753. évében történt, ma azonban már általánosan ismert, hogy néhány év eltolódás van a két idő és esemény között.

4. Mikorra jövendölte Dániel a Messiás halálát és annak körülményeit?

• A Messiás halálát 3,5 évig tartó tevékenysége utáni időre határozza meg. Dán. 9,27/a.

• Dániel szerint a Messiás teljesen magára marad életének végén, és ez is pontosan teljesedett be Jézuson. Dán. 9,26/a.

• Halálával véget vet az áldozati rendszer gyakorlatának. Dán. 9,27.

  • Jézus halálának pillanatában a jeruzsálemi templom belső kárpitja kettéhasadt. Mát. 27,50-51.

    • Ezzel Isten jelenléte megszűnt a földi templomban lenni.

    • Isten ezzel juttatta kifejezésre, hogy a jeruzsálemi templom elveszítette jelentőségét.

5. Hogyan foglalhatjuk össze azokat a változásokat, amik akkor következtek be, amikor a Megváltó helyettesítő áldozata bekövetkezett a Golgotán?

• Az áldozati rend megszűnésével megváltozott az Isten imádat formája és módja az emberek számára. Ján. 4,23.

• Az Isten imádat központja a földi templomból át lett helyezve a mennyei templomba. Zsid. 8,1-2. 9,11-12.

• Az előzőek miatt a lévitai papság szolgálatára sem volt tovább szükség, ezért helyüket a Melkisédek rendje szerinti papság vette át, amelynek főpapja Jézus Krisztus. Zsid. 7,11-17.