A PALOTA HASONLÓSÁGÁRA KICSISZOLT JELLEMEK

"Hogy ifjaink olyanok legyenek, mint a plánták, naggyá nőve ifjú korukban; leányaink pedig mint a szegletkövek, palota hasonlatosságára kicsiszolva."

(Zsolt. 144,12.)

Ha az ifjúság helyesen értékeli a jellem kifejlesztésének fontosságát, akkor meglátják annak szükségességét, hogy munkájukat úgy kell végezniük, hogy kiállja a vizsgálat próbáját Isten előtt. A legszerényebb és legerőtelenebb egyén is most még lehetetlennek látszó magaslatokat érhet el, ha kitartó erőfeszítésekkel ellenáll a kísértéseknek és felülről kér bölcsességet. Ezek a teljesítmények azonban nem érhetők el anélkül a döntő elhatározás nélkül, hogy hűségesen teljesíti kicsiny kötelességeit. Állandó éberséget kíván, hogy ne engedje megerősödni helytelen jellemvonásait. Az ifjú erkölcsi erővel rendelkezhet, mert Jézus azért jött el e világba, hogy példaképünk legyen és isteni segítséget nyújtson minden ifjúnak és minden korban levő egyénnek. 
Ez a világ Isten műhelye, ahol minden követ ki kell faragnia, hogy használható legyen a mennyei templomba. Addig kell csiszolnia, amíg kipróbált, értékes kővé válik és alkalmas lesz arra, hogy elfoglalja helyét az Úr épületében. Ha azonban visszautasítjuk a nevelést és fegyelmezést, akkor faragatlan kövek maradunk, amelyeket végül félredobnak, mint hasznavehetetleneket. 
Lehet, hogy még sok munkára van szükség rajtad,... mert egy durva, alaktalan kő vagy, akit még ki kell faragni és ki kell csiszolni, mielőtt elfoglalhatod helyedet Isten templomában. Nem szabad meglepődnöd, ha Isten kalapáccsal és vésővel vágja le jellemed éles sarkait, míg előkészít arra, hogy betölthesd azt a helyet, amelyet Ő szánt neked. Ezt a munkát egyetlen emberi lény sem végezheti, csak Isten, azért légy bizonyos benne, hogy egyetlen felesleges ütést sem mér reád. Ő ismeri gyengeségeidet, és azon munkálkodik, hogy helyreállítson, nem pedig azon, hogy megsemmisítsen.