A megváltás ára

"Miután Jézus elfogyasztotta az ecetet, ezt mondta:
"Elvégeztetett!" És fejét lehajtva, kilehelte lelkét."

János evangéliuma 19:30




"Jézus földi élete nem fejeződött be addig, amíg
munkáját el nem végezte. Utolsó leheletével így kiáltott fel:
"Elvégeztetett" (Jn 19:30). A csatát megnyerte, hatalmas karjával
kivívta a győzelmet (Vö. Zsolt 98:1). Győztesként zászlóját örökkévaló
magasságokra tűzte ki. Nem volt-e örvendezés az angyalok között? Az egész menny
ujjongott az Üdvözítő győzelmén. A Sátán vereséget szenvedett és tudta, hogy
birodalma elveszett. (…)




(…) Mikor Jézus eljött erre a világra, Sátán ellen
fordította hatalmát. Attól fogva, hogy Jézus kisdedként megjelent Betlehemben,
a bitorló szüntelenül azon munkálkodott, hogy elpusztítsa. Minden lehetséges
módon igyekezett megakadályozni Jézus gyermekkorának, makulátlan férfikorának,
szent szolgálatának és folt nélküli áldozatának a kibontakozását. Sátán azonban
vereséget szenvedett. Nem tudta Jézust bűnbe vezetni. Nem tudta elcsüggeszteni,
vagy eltántorítani attól a munkától, amelynek az elvégzésére jött el a földre.
A pusztától a Golgotáig Sátán haragjának a vihara csapott le ismételten
Jézusra, de minél könyörtelenebbül tépte-zúzta ez a vihar, Isten Fia annál
erősebben kapaszkodott bele Atyja kezébe, és haladt előre a kijelölt úton. (…)




(…) Isten szeretete nem kevésbé fejeződött ki
igazságosságában, mint irgalmasságában. Isten trónjának az igazságosság az
alapja, és szeretet a gyümölcse. Sátánnak az volt a szándéka, hogy elválassza
az irgalmasságot az igazságtól és az igazságosságtól. Azt igyekezett
bebizonyítani, hogy Isten törvényének az igazságossága egyik ellensége a
békességnek. Krisztus azonban megmutatja, hogy Isten tervében ezek
elválaszthatatlanul egybe kötődtek egymással. Az egyik nem létezhet a másik
nélkül. "Irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és békesség
csókolgatják egymást" (Zsolt 85:11). "  (Ellen G. White: Jézus élete, 666., 667.,
671.o.)