Márk 4,26-29.

I.  A hasonlatok azonosítása	II. A magvetés törvényszerűségei
III. Jézus magvetése a mi életünkben

I. A hasonlatok azonosítása1.  Próbáljuk beazonosítani a Jézus által adott jelképeket, kire-mire vonatkoznak?

• A gazda, aki “sarlót ereszt, mert az aratás elérkezett”, Krisztust jelképezi.

• A magvető elsősorban Jézus, de azokat az embereket is jelképezi, akik Krisztus szolgálatában együtt dolgoznak Vele az Ige magjának vetésében. Mát. 13,37. Márk. 4,14.

• A jó mag Isten Igéjét jelképezi. Márk. 4,14.

  • De vonatkozik az Isten országához tartozó emberekre is, akik a Szentlélektől születtek. Mát. 13,38.

• A jó föld az emberi szívet jelképezi. Mát. 13,19. - illetve az egész világot, ahol embereket tud befolyásolni Isten Igéje. Mát. 13,38.

• Az aratás elsősorban arra vonatkozik, amikor egy ember szívében beérik az isteni Ige, és megtermi a Lélek gyümölcsét. Mát. 13,23.

  • Erre vonatkozik Jézusnak az a kijelentése, hogy “Az aratni való sok, de a munkás kevés”. Mát. 9,37-38.

2.  Milyen aratásra gondolt Jézus ezzel a tanításával, és ki fogja ezt elvégezni?

• Végezheti a magvető ember, aki végig kísérte az elvetett Ige útját az emberi szívben.

• Végezheti az utolsó órás munkás is, aki már csak az aratásban veszi ki a részét, az utolsó nagy aratásban, a késői eső kiárasztása és a kegyelemidő lezárása közötti időben.

• Végezni fogják az angyalok is, Jézus dicsőséges visszajövetelekor, amikor az összes igazak feltámadnak. Mát. 13,39.

• Jézust is aratóként mutatja be János apostol. Jel. 14,14-16.

II. A magvetés törvényszerűségei1.  Milyen törvényszerűségek alapján kel ki a földből az elvetett mag?

• A magban csírázó erő van, Isten által bele teremtve.

  • Az emberi szívbe hullott isteni magban is.

  • Az újjászületett emberben is, ha Isten veti be őt az általa kiválasztott környezetbe.

• A talajban is ott van a mag számára szükséges életenergiát biztosító isteni erő.

• A Teremtő által betáplált életfolyamatot csak a Teremtő indíthatja el.

2.  Úgy tűnik, hogy szinte minden Istentől függ, akkor viszont mi az ember része ebben a munkában?

• Ha az Ige magva az emberi szívbe hullik:

  • A talaj előkészítése és a mag elvetése.

  • Az elvetett mag számára gondozni és ápolni kell a földet. I. Kor. 3,6.

• Ha az újjászületett embert veti be Isten a szántóföldjébe.

  • “A növény mélyen a földbe ereszti gyökereit, mi is gyökerezzünk mélyen Krisztusba.” (KP 36,2.)

  • “A növény felszívja a harmatot, az esőt és a napfényt; mi is nyissuk meg szívünket a Szentlélek befogadására.” (KP 36,2.)

3.  Meghúzható-e a határvonala annak, hogy az ember meddig mehet el, mint Isten munkatársa?

• Csak a magvetés munkáját végezhetjük, amihez hozzátartozik a talaj-előkészítés, az öntözés és a gondozás is.

• A szívbe került Igét csak az Isten tudja megeleveníteni és táplálni és fejlődését biztosítani.

• A Szentlélek által biztosított növekedés eredményének a learatását is ránk bízta Isten.

  • “Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.” Mát. 9,37-38.

4.  Mire van szüksége a magvetőnek akkor, amikor elveti a magot?

• A magvető hittel végzi munkáját, mert látszólag mintha eldobná magától az értékes magokat.

• Bízik azokban a tényezőkben, amiket Isten biztosított az elvetett mag számára.

• Türelemre van szüksége, mert a mag egy darabig mozdulatlanul és észrevétlenül nyugszik a földben.

5.  Tudhatjuk-e munkavégzés közben azt, hogy melyik mag fog kikelni és gyümölcsöt teremni?

• Ebben az életben nem biztos, hogy megtudjuk.

• Ezt mi nem dönthetjük el sem pozitív, sem negatív vonatkozásban.

6.  Milyen folyamaton kell átmenni minden elvetett magnak?

• Mindenek előtt el kell halnia a földben a régi élet számára ahhoz, hogy új életre támadhasson fel.

• “Először füvet hoz, azután kalászt, azután teljes búzát a kalászban.” Márk. 4,28.

  • “A fejlődés minden fokán tökéletes lehet az életünk.” (KP 36,2.)

7.  Milyen céllal veti el a magot a földbe a gazda?

• Csak egyetlen célja van; az elvetett mag gyümölcsöt teremjen.

  • Újabb “magot adjon a magvetőnek, és kenyeret az éhezőnek”. Ésa. 55,10.

8.  A keresztény életben mit nevezhetünk ilyen gyümölcstermésnek?

• Krisztus jellemének a kialakulását az emberi természetben.

9.  Hogyan lehet a Te életedben kialakult gyümölcs “kenyér az éhezőknek”?

• Életed pozitív példáit látva, mások is vágyakoznak Krisztussal együtt élni. Mát. 5,16.

• Az átélt tapasztalataid segítséget jelenthetnek azoknak, akik hasonló helyzetbe kerültek.

• Ha kész vagy időt áldozni, hogy megnyisd mások számára az életnek kenyerét, az Igét.

  • “Mert meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik.” Mát. 4,4.

10.  Mire kell késztessen bennünket ez az Isten által felállított rendszer?

• Ahogyan az elvetett mag nem önmagáért csirázik, növekszik és terem gyümölcsöt, úgy a keresztény ember sem élhet csak önmagának.

• Az olyan élet, amelynek középpontjában az ember saját énje áll, az nem növekedhet, és így nem is fog gyümölcsöt teremni Krisztusban.

  • A tőkével - azaz Krisztussal - való kapcsolat nélkül ez teljesen lehetetlen.

III. Jézus magvetése a mi életünkben1.  A társadalmi élet milyen rétegei számára tartogat tanulságokat a magvetőről mondott példázat?

• A társadalmi élet minden rétegének, különösen a gyülekezetben, a családban és az ifjúság nevelésében.

2.  Milyen tanulságot hirdet ez az egyszerű tény, hogy minden kikelt mag a Nap felé tör fel az első hajtásával?

• Az Istentől való teljes függőségünk tényét akarja tudatosítani bennünk.

• Az igazság Napja, azaz Jézus nélkül mi sem tudunk létezni. Zsolt. 84,12.   Ján. 15,5/b.   Jer. Sir. 3,22-23.

3.  Hogyan fordulhatunk a növényekhez hasonlóan mi emberek is az “Igazság Napja”, azaz Jézus felé?

• Imádságaink által: “A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk”

• Ha aggodalmaskodásunk helyett Jézus gondoskodására bízzuk magunkat. Mát. 6,30-31.

• Az Isten által biztosított életfeltételek tudatos elfogadása és használata által

4.  Milyen tanulságot érthetünk meg abból, hogy az egész természeti világ engedelmeskedik a természet törvényeinek, és így a valóságban Istennek?

• Ugyanúgy kellene engedelmeskednünk nekünk is az isten által adott törvényeknek.

• Szomorú, hogy éppen az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember okoz zavart engedetlensége által a teremtett világban.

5.  Az élet különböző területein való fejlődés és növekedés érdekében milyen alapvető dolgot kell tudnunk és elismernünk?

• Teljesen Istentől függünk az élet minden dolgaiban.

  • Az emberek többsége hajlamos arra, hogy túlságosan bízzon önmagában, a képességeiben, az ismereteiben, a hatalmában, a gazdagságában, stb.

• Isten úgy alkotta meg törvényeit, hogy nekünk minden területen összhangban kell élnünk és dolgoznunk vele és a Törvényadóval.

  • Ha az ember nem vet, akkor nem is arathat.

  • De hiába vet, ha a napfény, az eső és a harmat nem fejti ki életet adó hatását.

• Nekünk is el kell végeznünk a kiszabott részünket, de a mennyei erők nélkül minden igyekezetünk hiábavaló lenne.

6.  A magból lassan kifejlődő növény milyen szemléltető oktatást ad a gyermeknevelés területére?

• Isten, aki teremtette a magot, belehelyezte abba az élethez szükséges erőket, és a növekedést szabályozó törvényeket.

  • Így van ez az emberi élet megszületése és növekedése esetében is.

• Jézusról azt tudjuk, hogy Ő testileg-lelkileg betöltötte a növekedést szabályozó törvényeket, ezért fejlődésének minden fokán tökéletes volt. Luk. 2,40. 52.

7.  A növények fejlődését segíthetjük és befolyásolhatjuk, - de mit tehetünk az ember palánták, a gyermekek és az ifjúság vonatkozásában?

• Jó irányba terelni a természetes hajlamaikat, és segíteni a megerősödésében.

• Tanítani őket, hogy soha se legyenek mesterkéltek, hanem mindig természetesek.

  • Ennek érdekében nem szabad túlságosan központba helyezni őket az élet mindennapi dolgaiban.

  • Ne dicsérjük állandóan a szépségüket, vagy az okosságukat.

  • Ne ismételgessük túlzottan az értelmes megnyilatkozásaikat.

• Olyan feladatokat adjunk nekik, amiknek elvégzése elégedetté teszi őket.

• Életmódjukat és a környezetükhöz való viszonyulásukat a korukhoz mérten segítsük elő.

  • A kisgyerektől ne várjunk el felnőtt gondolkodást és viselkedést, az érett fiatalt viszont ne akarjuk kisgyerekként kezelni.

8.  Kiknek a feladata a gyerekeknek és az ifjaknak ilyen irányú nevelése?

• Elsősorban a szülő felelős Isten előtt azért, hogy a gyermeke miként fejlődik testben, lélekben és értelemben.

• Másodsorban viszont a tanítók és mindazok az emberek, akik valamilyen szinten segíteni képesek, illetve befolyást tudnak gyakorolni a fejlődő gyermekre. (elősegíteni, visszafogni)

9.  Mit tanulhatunk abból a törvényszerűségből, hogy minden elvetett mag a saját neme szerint fejlődik és hozza meg termését?

• A társas kapcsolatainkban is azt fogjuk aratni, amit elvetettünk.

• Ha elfojtjuk a lelkiismeretünk szavát, akkor a hitetlenség magját vetjük.

• Minden cselekedet és minden szó egy-egy elvetett mag, amely valahol, valakinél gyümölcsöt terem.

  • Ilyen vonatkozásban tanácsolja Pál apostol a fiatal munkatársának azt, hogy “légy példa” . I. Tim. 4,12.

  • Ez a gyümölcs lehet jó vagy rossz, attól függ, hogy milyen magot vetettünk.

10.  Mikor jár jobban a gazda, ha elveti a magkészletét, vagy ha a raktárában tárolva biztonságosan őrzi azt? Ján. 12,24.

• Látszólag szegényebb lett a kiszórt magok által, a valóságban azonban éppen ezzel biztosította a gyarapodását. II. Kor. 9,6.

11.  A magvetés törvényszerűségét alapul véve, mire biztat bennünket Isten?

• “Óh boldogok, ti akik minden vizek mellett vettek.” Ésa. 32,20.

• “Aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat.” II. Kor. 9,6.

• “Adjatok, és adatik néktek: jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe.” Luk. 6,38.

12.  Mire van szüksége Jézus minden gyümölcsöt termő tanítványának ahhoz, hogy az örök élet biztosított legyen számukra?

• “A gazda azzal őrzi meg magját, hogy a földbe veti. Ez áll az emberi életre is. Adni: életet jelent. Aki szabadon átadja életét Isten és embertársai szolgálatára; az megtartja azt. Akik e világban Krisztusért életüket áldozták; megtartják azt az örök élet számára.” (KP 52,3.)

13.  Soroljuk fel, hogy mire van szükség ahhoz, hogy arathassunk: - gondoljuk át, hogy mire akar tanítani bennünket ezzel Isten?

• Senki se gondolja, hogy a nyers, megmunkálatlan földterületre költözve azonnal arathat.

  • Csak komoly és kitartó talaj-előkészítő munka után következhet a magvetés.

• “A szív ugarföldjét a Szentlélek befolyása töri fel.” (KP 53,2.)

  • Bennünket azonban esetenként felhasznál eszközként ebben a munkájában.