Ján.14,13."Most pedig én tehozzád megyek,és ezeket beszélem a világon,hogy ők az én örömemet teljesen birják ő magokban."

  Jézus Krisztus a golgota felé vezető útján,gondja volt tanítványaira,s Atyjához való imájába foglalt egy nagyon fontos dolgot.Az örömet azt a hamisítatlan érzelmi kifejezést,mely ott kell hogy legyen minden Krisztus követőnek orcáján. Mi táplálja ezt az örömet a hivők szivében? Az a boldog tudat,hogy Jézus Krisztus áldozata elegendő minden bűnömnek eltörlésére. Ezért az örömért imátkozott Dávid is az 51,zsoltár 10-11,14-versében."Hallas örömet és vigasságot velem,hogy örvendezzenek csontjaim melyeket összetörtél.Rejtsd el orcádat az én vétkeimtöl,

és töröld el minden álnokságomat....Add vissza nekem a te szabadításodnak örömét,és az engedelmesség lelkével támogass engem."

  Jézus olyan örömért imátkozott követöi számára,melyet lehetlen eltitkolni.Ez Jézus öröme is.Ő minden idejét mások megsegítéséért való fáradozással töltötte el. Többet segített mint prédikált. Igy akart példaképünk lenni,s olyan emberekre akarta bízni a missziót akiknek orcájárol sugárzik a másokért való fáradozás öröme. Ezért könyörgött Atyjához tanítványaiért,és ez az ima érettünk is elhangzott.Hogyan is lehetne komor terhektöl megviselt arccal bizonyot tenni a Megváltóról. Ezzel csak azt tanúsítjuk,hogy a Mester szolgálata, egy terhes nehéz szolgálat,s ezzel szégyent hoznánk reá, aki életét adta megváltásunkkért.

Egy kedvenc íróm a következőt jegyezte fel: "Vajon nem éltetek már át olyan pollanatokat,amikor szivetek örömrepesve köszöntötte Isten Lelkét? Nem állnak é Isten igéretei nyíló virágokként életetek útján?" Ha sok ilyen tapasztalattal rendelkezünk,az hamisítatlan örömként ül ki orcánkra. Tapasztaljuk meg bőven ez örömet az Új évben.