Reviczky Gyula - Jó lelkek

Vannak jó lelkek még a földön;
De elrejtőznek a világ elül.
A csacska hír hallgat felőlük,
Élnek s meghalnak ismeretlenül.

Éltük szerény, csöndes, magános,
Dobszóval, vak lármával nem dicsért.
Erényüknek czégére nincsen;
Ha jót tesznek, nem kérdik, hogy miért.

Vásári zajt, hühót kerülnek.
Nem lökdösődnek lármás útakon.
Lelkük zománczát féltve őrzik.
A merre járnak, csend van s nyúgalom.

A sors csapási, szenvedések
Között értékük legszebben ragyog.
A rózsa is, ha eltiporják:
Akkor terjeszt legédesb illatot.

Vannak jó lelkek még a földön!
Vigasztalásul vallom és hiszem.
Megtűrve, mint árvák, ugy élnek,
És nem irigyli sorsuk' senki sem.

Válasz

Reviczky Gyula - Isten PDF Nyomtatás E-mail

Kinek porszem, mi nékünk egy világ,
S egy rebbenés határa az időnek:
Ki, a mi ember-agyban míriád,
Nem olvasod, mert semmiség előtted:
Ki búborék gyanánt elfújhatod,
Mit összehordtak népek, századok:
Minden füszálban érezlek; de elmém
Nem bír felfogni, megnevezni nyelvén.

Kit megtagad a léha kétkedő,
Te adtál, ismeretlen ismerős Te,
Te földi szóval nem nevezhető,
Szivünkbe álmot, eszmét agyvelőnkbe.
Magát tagadja meg, ki megtagad,
Mint a napot, a fényt, a szint a vak.
A por fiához más nem illik itten,
Minthogy Tebenned megnyugodva higyjen.

Ki oda tűzted a közös napot
Sugárzó lényed egy parányaképen;
Ki hangodat majd zúgva hallatod,
Majd édes összhang bájos zengzetében;
Ki, hogy megszünjünk élni, rendeled,
De, hogy meghaljunk, még sem engeded;
Ki ezt a bölcs világrendet behoztad:
Megértni vágyó elmém összeroskad.

A tudomány, az ember-bölcseség
Hadd fejtegesse millió csodáid'...
Nyugodtan nézed újabb Bábelét,
A melyen át egedbe nézni áhit.
Engem, tünődőt, volt-e kezdeted.
Időnek vége hogy mikor lehet:
Érzése elfog a parányiságnak,
És leborulva, térdemen imádlak.

Válasz

Endrődi Sándor - Féljétek Istent

Halandó emberek, féljétek Istent!
S tegyétek, amit szent törvénye mond.
Szeressétek, mint jó testvérek, egymást
S ne legyen gondotok a földi gond.
Pusztuljon szívetekből a gyűlölség,
A mások rontásán duló harag.
Akik a szeretetet meggyilkolják,
Méltók reá, hogy elkárhozzanak.

Halandó emberek, féljétek Istent!
Övé az élet, övé a halál,
Szemöldjének egy könnyű rándulása,
S a gőgös ember hitvány porra vál.
Ha nem tett jót, ha nem szerette társát,
Itt lenn a földön nyoma sem marad.
Akik a szeretetet meggyilkolják,
Méltók reá, hogy elkárhozzanak.

Halandó emberek, féljétek Istent,
A legfőbb, leghatalmasabb urat!
Emeljétek fel szíveteket hozzá,
Nézzetek arra, merre ő mutat.
A gazok megtalálják benne sorsuk',
Örök jutalmukat az igazak.
Akik a szeretetet meggyilkolják,
Méltók reá, hogy elkárhozzanak.

Halandó emberek, féljétek Istent,
Ki mindent lát és mindörökre él!
Hiába álság, gyarló földi furfang,
Belát a vesétekbe és - itél.
Küldöttje minden ember s ha ki társát
Gyűlöli, rontja: őt csúfolja csak.
Akik a szeretetet meggyilkolják,
Méltók reá, hogy elkárhozzanak.

Válasz

Reviczky Gyula - Imakönyvem

Aranykötésü imakönyvet
Hagyott rám örökül anyám,
Kis Jézus ingben, glóriában
Van a könyv első oldalán.
Sok év előtt egyik sarokba
Beírta jó anyám nevét,
Lehajtom a betűkre főmet,
Hogy fölidézzem szellemét.

Nekem úgy tetszik, hogy csak egyszer
Fehér ruhában láttam őt.
Tavasz volt ép', a kedves ákácz
Virágozott a ház előtt.
A lemenő nap fénysugára
Reszketett ajkán, zárt szemén.
Apám ott állt a ravatalnál
És velem együtt sírt szegény.

Hogy elmosódtak a betűk! Mily
Sárgák s kopottak e lapok.
Rég' volt, midőn ez imakönyvből
Még az anyám imádkozott.
Kék selyemszállal összekötve
Van itt hajambul egy kevés.
Aranyos fürteimhez akkor
Nem illett még a szenvedés.

Irott imádság töredéke
Mellett van az anyám haja,
Emitt egy szentnek vézna képe
S egy régi, halvány Mária.
Elnézem... Épen így viselt meg
A sors azóta engemet.
Sokszor szeretnék sírni, hogyha
Nem szégyelném a könnyeket.

Az Ur imádságát ütöm fel
(Kisérőm a nehéz uton)
S vigasztalást vegyít a kínhoz
A te imád, óh Jézusom!
Imádság kell a szenvedőnek,
A kit a sors árván hagyott.
Úristen, én nem zúgolódom:
Legyen a te akaratod.

Föl nem panaszlom a világnak,
Csak szellemednek, jó anyám,
Milyen kopár volt ifjuságom,
S hogy mennyi bánat szállt reám.
Türtem, reméltem, megalázva
Idegenek közt éltem én;
De azt a régi imakönyvet
S emléked szentül őrizém.

Válasz

Ölbey Irén - Szent Pál levele a korintusiakhoz

Beszéljek bár földi, vagy égi nyelven,
ha szent szeretet nem lobog szívemben,
csak csengő-zengő cimbalom a lelkem.

Tudjam a jövőt és a titkokat,
miket az ész csak vakon tapogat,
legyen enyém a földnek minden tudománya,
ha oly okos lennék is, mint az angyalok,
s hitem bár nagyobb volna, mint a Himalája,
szeretet nélkül semmi sem vagyok.

S osszam szét bár a szegényeknek minden kincsem,
mindent, amit erőm, s verejtékem terem,
ha szeretetem nincsen,
mit használ az nekem.

A szeretet türelmes, engedelmes,
a szeretet mindig másoknak kedvez,
gonoszságra, bűnre sohasem lázad,
ikertestvére ő az igazságnak,
nem féltékeny és rosszat nem akar,
a szeretet élet és diadal,
nincs benne nagyravágyás, nincs harag,
az mindenkinek mindent adaad,
mindent remél, mindent elhisz s ha kell,
töviskoronát is visel.

Jön a kor, s betelnek a prófétálások,
jön a kor és megszűnnek a nyelvek,
nem lesz nóta, nem lesz ima, sem átok,
s tudományok sem lesznek,
de a szeretet mindig élni fog.

Most még sok minden érthetetlen itt lent,
de egykor nyílt fény lesz minden homály, titok,
egykor színről-színre meglátjuk Istent.

Az Úr nekünk a ködös életútra
három mécsest adott.
Nélküle bús lábunk bús útvesztőbe jutna.
Előttünk három fénysáv izzik, ing, vakít:
a szeretet, a remény és a hit.
S köztük a szeretet a legnagyobb.

Válasz

Endrődi Sándor - Te küldtél engemet...

Te küldtél engemet
Földi vándorlásra,
Sok nehéz küzdésre,
Megpróbáltatásra.
Vívódom, vergődöm.
Te akarod. Jól van.
Hiszek igazadban,
Megnyugszom valódban.

Te tudod, én Uram,
Mi célod szívemmel,
Az engem ostromló
Sötét keservekkel;
Gyászba borítottál,
Örömöm eltépted,
Zsákmányul engedtél
Tenger szenvedésnek.

Vádlóimmá tetted,
Kik barátim voltak;
Virágos kertemet
Pusztává taroltad.
Egyedül hagytál a
Rideg éjszakában,
Hogy magam előtted
A porig alázzam.

Itt állok zúzottan,
Vihartól tördelten.
Bűnbánat könnyei
Égnek a lelkemben.
Köröttem a világ
Sötét, mint az átok -
Csak a te szent neved
Marad benne áldott!

Válasz

Dénes Ferenc - Dolgozz!

Dolgozz, ameddig még nappal van,
Dolgozz, míg szíved végsőt dobban!
Ragadj meg minden órát, percet,
Amit Urad mond, híven tedd meg!
Igyekezz buzgón, hanyag ne légy,
Erőt naponként Uradtól végy!

Dolgozz érette szívvel, szóval,
Teljen be lelked ezer jóval!
Adj másoknak, ha kér: időt, erőt,
Hajolj meg mindig Atyád előtt!
Ne légy kényelmes! Siess gyorsan,
Dolgozz, amíg csak alkalmad van!

Kevés idő még, s jön az éjjel,
Nem dolgozhatsz majd kényelemmel.
Gátat vet késésnek az éjfél,
S bánod, hogy tehetetlen lettél...
És nem fejezted be a munkád,
Csak az ítélet réme vár rád.

Dolgozz hát, dolgozz! Izzadj, szenvedj!
Ha fáradsz, mindent elölről kezdj!
Minden idődet szenteld áldva
Megváltód szent szolgálatára!
S ha elvégzed majd minden munkád,
Örök üdvösség fénye vár rád.

Füle Lajos - Nézek fel Rád

Tér és idő korlátai
közül, halandó testbe zárva
nézek fel rád, teremtő ISTEN,
időtelen, felfoghatatlan.
Ki arcodat nekem is adtad,
gyarló voltomban is szerettél,
JÉZUS KRISZTUSBAN megváltottál,
s felettem tartod kezedet.
Csodállak és imádlak Téged,
ki, bűneim mind eltörölve,
élsz bennem is a LÉLEK által,
ahogy megváltott milliókban.
A végtelent is átölelve
uralkodol téren, időn, s míg
irányítod véges utam itt,
hazavársz az örök hazába.

Füle Lajos - Formálj!

ATYÁM, műved szemléld bennem,
kedved szerint formálj engem,
mélységekből mindig végy fel,
hadd dicsérlek teljes szívvel!

Benne van a világ
Benne van a világ, a világban meg
benne van az ISTEN ... ki értheti meg?

Kezéből repül ki a szárnyas idő,
hozzá is tér vissza ... Sejtem, hogy ki Ő?

Szót fogadnak Néki évek, évszakok,
Szót fogadni Néki én is kész vagyok? ...

Minden teremtménye hódol s Neki él...
Engedetlen csak az ember? Te meg én?

Válasz

Pecznyik Pál - A sátorlakó vágya

Itt e földön nincs otthonom,
csak széteső porsátorom,
melyet tép az élet-vihar,
s összeomlik igen hamar.
Kedvem mégsem veszítem el,
ajkam háladalt énekel.
Boldog vagyok, mivel tudom,
mennyben vár rám szép otthonom.

Lelkem eme új otthona
nem dől romba soha, soha!
Ezért vágyom mennybe érni,
megdicsőült testben élni!

Tóth Endre - Valaki véd

Valaki véd mindig engem,
mióta csak megszülettem.

Köröttem jár láthatatlan,
újra más és más alakban.
Vigyázott rám ezer bajban,
pedig néha majd meghaltam.
Ha üldöztek, jól elrejtett,
s jelezte a csapdát, vermet.

Mikor álltam bírák előtt,
Ő adott szavamnak erőt.
Ha nehéz volt munkám, dolgom,
Ő segített ezer módon,
s nem engedte semmiképpen,
hogy gyalázat, szégyen érjen.

Valaki véd, szeret engem,
pedig talán nem érdemlem.

Dénes Ferenc - Reggel

Reggel, ha felnyitom szemem,
Imádlak, áldott Istenem.
Megköszönöm az éjszakát,
Melyen szent karod hozott át...
Az álmot, csendet, pihenést,
Az áldott, hű gondviselést,
A reggelt, melyre virradtam:
S ma is Rád bízhatom magam.

Könyörgöm, adj ma új erőt,
Ha Sátán jön, legyőzzem őt...
Adj hitet, bizalmat sokat,
A feladatra erős kart,
Támaszt, ha próba ér, csapás,
Ha az ellenség vermet ás,
Ha zúg az ár, ha jön a vész,
Ha a bűn elsodorni kész...

Adj ma alkalmat, Istenem,
Hogy munkám úgy végezhessem,
Hogyha leszáll az alkonyat,
Ne bánjam ezt a napomat,
S ha rám tekintesz kegyesen,
Énbennem örömöd legyen!

Válasz

Jakab Zoltán - Adj nekem

Uram! Adj nekem fület
Hogy meghalljam jöttödet
Adj nekem szemet
Hogy lássam győzelmedet.

Adj nekem lábat
Hogy járjam a Te utad
Adj nekem kezet
Hogy óvjam keresztedet.

Adj nekem szívet
Hogy érted dobogjon szüntelen
Adj nekem szájat
Hogy hirdessem országodat.

Adj nekem életet
Benne mindent, mi kedves Neked
Adj nekem mosolyt
Hogy elűzzek bánatot, sikolyt.

Adj nekem könnyeket
Hogy elsírjam a fájó érzéseket
Adj nekem merészséget
Hogy feltegyem a kényes kérdéseket.

Adj nekem tiszta elmét
Hogy keressem az élet értelmét
Adj nekem múltat
Hogy találjak utat, mely jövőbe mutat.

Adj nekem fegyelmet
Hogy bűneimre tudjak kérni kegyelmet
Adj nekem alázatot
Hogy tűrjem a méltatlan gyalázatot.

Adj nekem reményt
Hogy a rosszban is lássak egy pici fényt
Adj nekem lehetőséget
Hogy beteljesedjék rajtam a végzet.

Adj nekem kenyeret
Erős, dolgos tenyeret
Adj nekem hangokat
Hogy szóljon általa varázslat.

Adj engem másokért
Hogy egymásba simuljon két tenyér
Adj nyugalmat lelkemnek
Akár eltaszít a világ, akár szeret.

Adj nekem szerénységet
Lásd, hogy nem magamért kérek
Kérlek, adj, hogy adhassak én is
Ha kevés van, akkor is - mégis.

Egyet ne adj Uram - Magányt
Hogy megtörten várjam a halált
Ha mégis ez lesz részem
Társamul nem poharat -Igédet kérem.

Válasz

Kurczina Terézia - Csoda PDF

Életemben bizton az a
legnagyobb csoda;
Szívednek a legmélye lett
lelkem otthona.

Elsodor a szereteted,
mint a vízfolyás;
Nem méricskélsz, bőséggel van
mindig folytatás.

Gyönge lelkem Temelletted
sohasem vész el;
Megtartod és fölemeled
jóságos kézzel.

Napjaimhoz megadod a
legszebb dallamot;
Mit még senki a világon,
sosem hallhatott.

Kegyelmedből szívem hűen
Tiédhez tapadt;
Veled járok fogyhatatlan
oltalmad alatt.

Arra vágyom, fényed rajtam
úgy ragyogjon át;
Mind, akivel találkozom,
lássa e csodát!

Válasz