MI LESZ VELÜNK?

Mi lesz a földünkkel,
és mi lesz velünk emberekkel?
Földrengés, hurrikán, özönvízszerű
esőzések, vagy szárazság,
mi leselkedik az emberre,
szélsőséges időjárás helyett
élhető éghajlat kellene.
Mi lesz, ha a föld
összes jege elolvad?
Eltűnnek az alacsonyan fekvő
szigetállamok? Velence,
Sanghaj, Kalkutta, Florida?
Fagyos napok száma csökken,
Forró napok száma növekszik,
szélsőséges időjárások,
hőség riasztások, az emberek
szervezetét megviselik.
Vivaldi a négy évszakot
csodásan megörökítette,
de ebből sajnos kettő marad
az elkövetkezendő időkre.
Borongós, enyhe, esős félév, majd
aszály, kibirhatatlan hőséggel.
Ember szenved, a meleg nem csitul,
fel kellene mérni, és tenni érte,
a klímaváltozást hogyan éljük túl..

/idgam/ /Farkas Gézáné Magdi/

Válasz

Mi is köszönjük. Áldott szép napot!

Válasz

IGEN, SOKAN ÁTÉLJÜK E SZÉP VERS TARTALMÁT.ÉN IS ÉRZEM AZ Ő KÖZELSÉGÉT ÉLETEM ÚTJÁN. OLY JÓ Ő HOZZÁM

Előzmény

Válasz

GYÖNYÖRŰ A VERS, ÉS BIZONY BIZONY MINDEN SORA IGAZ.S KÖSZÖNÖM, HOGY OLVASHATTAM

Előzmény

Válasz

Árvai Attila: MEGÉRTE...

Semmi nem lesz könnyű, az életed viharán
Semmi nem egyszerű, az élet rögös útján
Mikor megszülettél, kezdődött egy nagy harc
Benne a győzelem, és benne minden kudarc

Semmi nem lesz tálcán, mi eléd kerülhetne
Nem járhatsz örökké, a fehér fellegekbe
Nem álmodhatsz mindig, színest és édeset
Az élet sokszor mért Rád, keserű éveket.

Semmit nem kapsz ingyen, hiába szeretnéd
Kemény harcod vívod, minden filléredért
Oly sokan próbálnak, közben majd megtörni
Szíved megtaposni, vagy végleg eltörölni...

Harcolsz, most is tudom, nap, mint nap szüntelen
Életed hol öröm, hol pedig küzdelem
De ha szíved érzed és mindenkor helyén van
Rájössz, hogy a lecke, csak az emberért van

Harcos vagy, jól tudom, hiába rejtenéd
Sok a fájó emlék, hogy mindet felejtenéd
De ha képes leszel olykor, szívedből szeretni
Akkor már megérte, a világra születni..

Válasz

Valaki véd...................

Valaki véd mindig engem,
mióta csak megszülettem
Köröttem jár láthatatlan,
újra más és más alakban.
Vigyázott rám ezer bajban,
pedig néha majd meghaltam.
Ha üldöztek jól elrejtett,
s jelezte a csapdát vermet.
Mikor álltam bírák előtt,
Ő adott szavamnak erőt.
Ha nehéz volt munkám, dolgom,
Ő segített ezer módon.
s nem engedte semmiképpen,
hogy gyalázat szégyen érjen.
Valaki véd, szeret engem,
Pedig talán nem érdemlem.
(Tóth Endre )

Válasz

Mond el te is...
Ember, ki megismerted Istent,

Tovább hallgatni nem szabad

Mond testvérnek,barátnak,

Mond el az egéssz világnak!

Messze-messze szálljon a szavad

Mond el el hatalmát,szeretetét,

Jósága végtelen sorát!

Mond hogy ő teremtette az embert,

S általa áll fenn a világ!

Mond el hogy büneink miatt

Szent Fiát áldozta értünk

Mert a kosok és bárányok vére

Nem moshatta le vétkünk.

Új törvény,új idő kezdődött

Az a kárpit ketté hasadt,

Azóta a törvény Krisztus lett

Az egyetlenegy áldozat.

A világot betöltő erő,

A szeretet törvénye áll,

A beteljesült igéret fénye

Sugárzik ránk a Golgotán.

(Kovács Erzsébet verse.)

Válasz

A legnagyobb szeretet

Krisztus érettünk ment a halálba,

kereszt út keservét értünk járta.

Vérrel írott, igaz szeretése

tekint vissza, nagypéntek tükrében.

Szeretete átjár szívet, lelket,

mint tavaszi fény a természetet.

Megtisztulva a hit forrásában,

betölt égi fénnyel, ragyogással.

Életvíz e forrás minden cseppje,

benne rejlik a lélek ereje.

Isten bőven megadja azoknak,

kik hozzáfordulnak bizalommal.

Schvalm Rózsa

(2011-04-27)

Válasz

Reményik Sándor: Kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, eget-ostromló akarattal -
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!

S akkor - magától - megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor - magától - szűnik a vihar,
Akkor - magától - minden elcsitul,
Akkor - magától - éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

Válasz

Ha nem teszek semmit sem

Most nem sietek,
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Most megnyugoszom,
most elpihenek
békén, szabadon,
mint gyenge gyerek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

S míg ölel a fény
és ölel a csend,
és árad belém,
és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,

új gyümölcs terem,
másoknak terem,
érik csendesen
erő, győzelem…
ha nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Túrmezei Erzsébet

Válasz