SZÉPSÉGEDET A KIRÁLY KÍVÁNJA

"Halld csak, leány... szépségedet a király kívánja; hiszen Urad Õ, hódolj hát néki." Zsoltár 45,12

Ez az Ige nem csak nõknek szól. Az Úrral szemben a férfiak is csak asszonyok. Az egész gyülekezet a menyasszonyi gyülekezet. Egyetlen férfi van: Jézus, a Võlegény. Aki az Övé, mind beletartozik a menyasszonyi képbe. Mit kell hallanunk? "Halld csak, leány!" Nem a külsõ fülünkrõl van szó. Mi sokszor másfelé figyelünk, még ha Isten beszél, akkor is. "Feledd el népedet és az atyád házát." Feledd el mindazt, ami eddig kötött, és fontos volt számodra - mert Valaki megkéri a kezed. Képes vagy-e mindent otthagyni az igazi Võlegényért? Azért a szeretetért, amelyik soha nem fog elhagyni és becsapni? "Csupa ékesség a király leánya bent." A szépséged nem az arcod formájában van. Isten mást néz. Eszter királynéról azt olvassuk, mielõtt a királyhoz ment, hat hónapig mirtuszolajjal, és hat hónapon keresztül illatos szerekkel "bántak vele, mert ennyi idõbe telik a szépítésük" (Eszter 2,12). Mibe kerül a szépség! Még inkább a belsõ szépség. Születésünktõl kezdve belül csúnyák vagyunk. Belenéz tél már az Ige tükrébe? Láttad már az önzõ, hiú, képmutató arcodat? Be ne csapjon az Ördög, hogy milyen kedves, szeretõ, alázatos vagy. Mi mindenen kell keresztülmennie annak, aki a király meny-asszonya. Vajon hány "miért" van az életedben azért, hogy belülrõl szépülj? Ezért vagyunk a földi életben, ezért történik velünk annyi minden, mert Isten azt akarja, hogy méltó menyasszonyai legyünk az Õ Fiának. "Vont aranyból van a ruhája." Az arany a hit. Vajon hitbõl van-e minden az életedben?

Válasz

Tényleg Isten volt az aki megjelent testben?

Előzmény

Válasz

A Helyettesünk és Megváltónk

"Aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: akinek sebeivel gyógyultatok meg."

(I. Pét. 2,24.)



Isten - megalázva önmagát - megjelent testben. Micsoda elgondolkodtató téma ez! Méltó az alapos elmélyülésre! Krisztus, a mennyei Fenség, ennek ellenére igen alacsonyra ereszkedett. Méltóságából és dicsőségéből azonban semmit nem vesztett. Szegénység és hatalmas megaláztatás övezte életét. A mi érdekünkben lett szegénnyé, hogy szegénysége által gazdagok lehessünk... Jézus alávetette magát a zaklatásnak, a gúnynak, a megítéltetésnek és a megcsúfoltatásnak. Szeretettel, jósággal és kegyelemmel teli üzenetét félreértelmezték és félremagyarázták. Hallotta, amint a démonok fejedelmének nevezték, mert istenfiúságára hivatkozott. Születése természetfölötti volt, de saját, a lelki dolgokra vak nemzete mint szégyenfoltra tekintett rá. A keserű bánatnak nem volt olyan cseppje, az emberiség átkának nem volt olyan része, amelyet Ő meg ne ismert volna, hogy sok fiat és leányt Istenhez vezethessen. Jézus a fájdalmak férfia és betegség ismerője volt földünkön. Azért hagyta el mennyei otthonát, hogy az elveszett emberiséget megmenthesse az örök romlástól. Ennek a ténynek porba kellene döntenie minden büszkeségünket, meg kellene szégyenítenie hiúságunkat, és fel kellene tárnia önelégültségünk bűnét. Tekintsetek Jézusra úgy, hogy Ő magára vette a bűnös emberiség nélkülözését és bánatát, próbáit és szenvedéseit! Értsük meg, hogy Istennek a bűn következményeként kellett elhordoznia ezeket a lelki szenvedéseket és sebeket!

Válasz

Vigyázzatok magatokra

"Vigyázzatok magatokra, hogy el ne veszítsük, amit munkáltunk, hanem teljes jutalmat nyerjünk."

(II. Ján. 8.)



Az egyházban sokan vannak, akik nem tértek meg, és nem egyesülnek küzdő, kitartó imában. Egyenként kell dolgoznunk! Többet kell imádkoznunk és kevesebbet beszélnünk! A bűnök elhatalmasodnak. Az embereket meg kell tanítani arra, hogy ne legyenek elégedettek a kegyesség látszatával, mely lélek és erő nélkül való. Hagyjuk el bűneinket, tartsuk féken gonosz hajlamainkat, és törekedjünk szívünk vizsgálatára, és akkor majd lelkünk nem lesz tele hiábavalóságokkal! Nem magunkban fogunk bízni, és majd annak tudata tölt el bennünket szüntelenül, hogy életerőnket Istentől kapjuk.
Sokkal jobban kell félnünk a belső akadályoktól, mint a külsőktől. Az erő és siker akadályai sokkal nagyobbak magában az egyházban, mint a világban. A hitetlenek joggal várják el, hogy azok, akik Isten törvénye és a Jézus hite megtartóinak vallják magukat, többet tegyenek, mint bármely más osztály, hogy következetes életükkel, jó példájukkal, és tevékeny befolyásukkal elősegítsék és tiszteljék az ügyet, amit képviselnek. De gyakran az igazság állítólagos szószólói bizonyultak az előrehaladás legnagyobb akadályának. A hitetlenség eltűrése, a kétely kijelentése, a sötétség dédelgetése bátorítja a gonosz angyalok jelenlétét, és utat nyit Sátán utasításainak végrehajtására. (Szemelvények I. 115-116. old.)

Válasz

A SZENTLÉLEK
Ha Isten az Atya és a Fiú két személyében lehet „egy”, akkor már nem okozhat különösebb nehézséget az, ha kimondjuk, hogy az Istenséghez egy harmadik személy is tartozik. Természetesen a Szentlélekről beszélünk itt.
Mit tudunk meg 1Móz 1:2 verséből a Szentlélek szerepéről, aki már ilyen hamar feltűnik a bibliai feljegyzésben?
Hogyan irányítja a figyelmet a Szentháromság három tagjára Mt 28:19 verse?
Amikor Jézus az új hívők megkereszteléséről tanít, a Szentháromság há-rom személyét említi. Ezt a keresztségi szöveget ma is használják a legtöbb keresztény keresztség alkalmával. Aki eldöntötte, hogy Jézus követője lesz, azt megkeresztelik „az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28:19). A három isteni személyre egyként tekintünk.
Jézus keresztségekor a Szentháromság mind a három személye együtt mutatkozott. Olvassuk el Márk drámai erejű beszámolóját erről az esemény-ről (Mk 1:9-11)! Márk az isteni hármasság mindegyik személyére ráirányítja a figyelmet, bemutatva Isten rendkívüli kinyilatkoztatását, ami még a termé-szet világára is hatással volt. Mint ahogy Jézus esetében is láttuk, a Szenthá-romság tevékenysége Isten tetteihez kötődik, annak tulajdonítják. Tekintsük át a Szentlélek munkájának alábbi bemutatását!
1. A Krisztus születését bejelentő angyal elmondja Máriának, hogy gyerme-két „szentnek” nevezik majd, mert a Szentlélek száll Máriára (Lk 1:35).
2. Jézus önmagára vonatkozóan kijelentette: az Úr Lelke van rajta, a Lélek kente fel arra, hogy prédikáljon (Lk 4:18).
3. Azt is állította, hogy Isten Lelke által űzi ki a démonokat (Mt 12:28).
4. A Lélek az a „más vigasztaló”, aki folytatja Krisztus munkáját mennybe-menetele után (Jn 14:16).
5. Jézus a követőire lehelte a Szentlelket (Jn 20:22).
6. Az új hívőkben lakozik a Szentlélek (Jn 14:17) és Krisztus Lelke is (Gal 2:20; Kol 1:27; 1Pt 1:11).
Krisztus és a Szentlélek szolgálata szorosan összefonódik egymással. A bibliai utalások Istennek nevezik a Szentlelket. ApCsel 5:1-11 szaka-sza hogyan emeli ki a Szentlélek istenségét?

Válasz

REPÜLõ KÖNYV

"És monda nékem: Mit látsz te? És én mondám: Látok egy repülõ könyvet." Zakariás 5,2

A repülõ könyv a Biblia. Az egész földre elrepül. Amíg a világ világ, ez a könyv repül. Alig van már nyelv, amire még nem fordították le. Mi mindent elmondtak már a Bibliáról, és mi mindent megtettek vele! Az Ördög az idõk kezdete óta élesen harcol a Biblia ellen, hogy ne repülhessen, ne terjedhessen tovább. És a benne lévõ szó mégis repül az igehirdetéseken keresztül. Kezedben van a könyv, amin keresztül Isten beszél. A 3. vers mondja: "Ez az átok, amely kihat az egész föld színére." A Biblia átok? Áldás és átok. Nem veszélytelen dolog Igét olvasni. Van, akinek élet beszéde életre, és akinek halál beszéde halálra. Jézus azt mondja: a beszéd, amelyeket szólottam, az fog majd kárhoztatni. Az Igék kárhoztatnak, amik érintették a füledet, de érintették a szívedet is. Ha nem hallgatsz rá, számodra is átok lesz. "Mindaz, aki lop, ehhez képest fog innen kiirtatni." Az üzletben a boltvezetõ káromkodott. Egy idõs ember figyelmeztette, mit mond a Tízparancsolat. Az már rég lejárt - mo ndta a vezetõ. A bácsi azt felelte: addig innen ki nem megyek, míg a vezetõ be nem bizonyítja, hogy nem járt le. Megrakta kosarát és indult az ajtóhoz. A vezetõ utánakiáltott: János bácsi, lopni nem szabad! - Köszönöm, hogy bebizonyította, nem járt le a Tízparancsolat. "Mindaz, aki hamisan esküszik, ehhez képest fog innen kiirtatni." Az igened legyen igen, a nemed nem. Szégyen, ha valakinek esküdni kell, hogy elhiggyék, amit mond. Jézus az egyetlen áldott. Azért jött, hogy magára vegye az átkot. Vért verejtékezik, amikor az egész világ bûnét magára veszi. Átokká lett érettünk. Ezért függ a fán.

Válasz

A gyermeknevelés aranyszabálya

"Ti is atyák ne ingereljétek a gyermekeiteket, hanem neveljétek őket az Úr tanítása és intése szerint."

(Eféz. 6,4.)



„A fegyelmezésnek az a célja, hogy a gyermekeket önuralomra tanítsuk… Egész bánásmódunkkal azt mutassuk meg a gyermeknek, hogy az engedelmesség okos és helyes dolog. Segítsétek őket abban, hogy felismerjék: minden dolgot törvények szabályoznak, ezért az engedetlenség mindig szerencsétlenséget és fájdalmat okoz végül… A szülők és a tanítók gondolkodjanak arról, hogy miként vezethetik a gyermekeket, illetve azok fejlődését úgy, hogy túlzott felügyeletükkel ne hátráltassák őket. A túl sok irányítás éppolyan káros, mint a túl kevés.
Az az igyekezet, hogy megtörjük a gyermek akaratát, súlyos hibát jelent a nevelésben. A jellemek nagyon különbözőek. Ha el is érjük, hogy külsőleg megalázkodnak, nagyon sok gyermek szívében csak megbotránkozást és megkeményedést okoz minél jobban kényszerítjük őket. Még, ha a szülő vagy tanító eredményt ér is el abban, hogy érvényt szerez akaratának, akkor sem kisebb a veszély, amely a gyermeket fenyegeti. Egy olyan lény nevelésének, akinek az értelme már megnyílt, különböznie kell az oktalan állat nevelésétől. Az állat csak meghunyászkodásra képes a gazdájával szemben, az állat számára a gazda az értelem, az akarat… Ez a nevelési módszer, ami igen gyakori, automatává teszi a gyermekeket, értelmük, akaratuk, lelkiismeretük mások uralmának van alárendelve.” (Nevelés, Helyes fegyelmezés c. fejezetből)

Válasz

Az Istentől adott természetes szépség

"…Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mimódon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak. De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy."

(Máté 6,28–29.)



„Egyetlen nevelés sem lehet tökéletes, ha nem tanítja meg a helyes alapelveket a ruházkodás tekintetében… A tetszeni vágyás és a divatőrület a tanító munkájának legádázabb ellenségei… Vezessétek rá az ifjúságot arra a felismerésre, hogy a ruházatban és az életmódban követett egyszerűség a gondolatok magasabbra szárnyalásának elengedhetetlen követelménye… Meg kell értetni az ifjúsággal, hogy mire tanít a természet. Isten »mindent szépen alkotott az ő idejében« (Préd. 3,11.). Előjogunk, hogy a ruházatban is éppúgy, mint minden egyéb dolgunkban, Istenünket dicsőítsük.
Öltözködésük milyenségéből következtethetünk az emberek jellemére. A mindig egyszerű és az alkalomnak megfelelő ruházat elárulja a kifinomult ízlést és a kiművelt lelket.
Helyes dolog a szépet szeretni és arra törekedni. Isten azonban azt óhajtja, hogy elsősorban a legmagasabb rendű szépség felé törekedjünk, és azt szeressük… Tanítsátok meg az ifjakat és a gyermekeket, hogy szerezzék meg a királyi öltözetet, a »tiszta, ragyogó fehér gyolcsruhát« (Jel. 19,8.), amelynek anyagát a mennyben szőtték. Ez a ruha Krisztus tiszta és szent jelleme… Mint drága ékszer fogja ékesíteni őket itt e földön, és belépőként fog szolgálni számunkra az ígéret földjére való bevonuláskor is.” (Nevelés, A ruházkodás viszonya a neveléshez c. fejezetből)

Válasz

Ne nyugtalankodjék a ti szívetek

"Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek. Nem úgy adom néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!"

(Ján. 14,27.)



„Tekintsünk úgy az Úr jótéteményeinek bizonyítékaira – amelyeket velünk cselekedett, hogy megvigasztaljon és kimentsen a pusztító kezéből –, mint hatalmas emlékoszlopokra. Kegyelmének megannyi tanújele legyen állandóan, élénken az emlékezetünkben. A könnyek, melyeket felszárított, a fájdalmak, melyeket lecsillapított, az akadályok, melyeket eltávolított, a veszedelmek, melyeket elhárított, a szükségletek, melyeket kielégített és az áldások, amelyeket ránk árasztott. Ezek erősítsenek meg bennünket zarándoklatunk hátralevő részén!
Az előttünk lévő küzdelemben újabb, eddig még nem sejtett akadályokra számíthatunk. De akár a múltra, akár pedig az eljövendőre tekintünk, bátran mondhatjuk: »Mindeddig megsegített minket az Úr!« A ránk váró megpróbáltatások nem fogják meghaladni az erőnket. Dolgozzunk ott, ahol alkalom kínálkozik, abban a biztos tudatban, hogy a megpróbáltatások arányában kapunk majd erőt. Azok számára, akik így cselekszenek, megnyílnak majd az egek kapui, hogy bevonulhassanak, mint Isten gyermekei. A dicsőség Királyának ajkairól hangzó szavak úgy érintik majd a fülüket, mint a legszebb zene: »Jertek én Atyámnak áldottai, örököljétek az országot, amely számotokra készíttetett« (Mt. 25,34.).”

Válasz

Csodaszépen mutatsz bizonyítékokat,ékesen leveleiből ,hogy miért . Bennünket,a teremtményeit mindenbe ,jó előre beavat,hogy lehessen időnk a döntésre .

Előzmény

Válasz