OSZLOP ISTEN TEMPLOMÁBAN

"Aki győz, oszloppá teszem azt az én Istenemnek templomában, és többé onnét ki nem jő; és felírom őreá az én Istenemnek nevét, és az én Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, amely az égből száll alá az én Istenemtől, és az én új nevemet."

(Jel. 3,12.)



Szokatlan számunkra, hogy Krisztusnak úgy kellett bemutatnia magát Jánosnak, ahogyan bemutatta, és furcsa az is, ahogy a gyülekezeteknek bemutatkozik. De emlékeznünk kell arra, hogy az egyház - bármilyen gyenge és fogyatékos is - Krisztus különleges figyelmének tárgya. Folyamatosan, gyengéd együttérzéssel kíséri figyelemmel az egyházat és Szentlelke által megerősíti azt. Mi, mint egyházának tagjai, engedjük-e neki, hogy benyomást gyakoroljon elménkre és felhasználjon bennünket az Ő dicsőségére? Figyelünk-e üzeneteire, melyeket az egyháznak küldött? Határozzuk el, hogy azok között leszünk, akik örömmel fogadják Őt eljövetelekor és nem azok között, akik sírnak miatta! (Lásd: Jel. 1,7.) Szerezzünk üdvbizonyosságot azáltal, hogy engedelmeskedünk az üzeneteknek, melyeket egyházának küld!
Krisztus szavai a vigasztalás üzenete egyházának: „Mivel megtartottad az én béketűrésre intő beszédemet, én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, amely az egész világra eljő, hogy megpróbálja e föld lakosait. Ímé eljövök hamar: tartsd meg ami nálad van, hogy senki el ne vegye a te koronádat. Aki győz, oszloppá teszem azt az én Istenemnek templomában, és többé onnét ki nem jő; és felírom őreá az én Istenemnek nevét, és az én Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, amely az égből száll alá az én Istenemtől, és az én új nevemet.” (Jel. 3,10-12.)
Küzdjünk hát azért, hogy bebocsátást nyerhessünk Urunk országába! Tanulmányozzuk szorgalmasan az örömhírt, melyet Krisztus úgy mondott el Jánosnak, hogy személyesen elment hozzá Páthmosz szigetére, s melyről így szól a Biblia: „Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, amiknek meg kell lenniök hamar.” (Jel. 1,1.) Emlékezzünk mindig arra, hogy „boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, amelyek megírattak abban; mert az idő közel van”. (3. vers) (Signs of the Times, .)

Válasz

NINCS TÖBBÉ LEGYŐZHETETLEN

"De hála az Istennek, aki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által."

(I. Kor. 15,57.)



A keresztényi élet állandó konfliktus, egy harc, egy menetelés. Minden engedelmes tett, minden önmegtagadó cselekedet, minden hősiesen kiállott próba, minden kísértéssel szembeni ellenállás, minden elért győzelem, egy-egy lépés az örök győzelem felé való menetelésben.
Van remény az ember számára. Krisztus azt mondja: „Aki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe üljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében.” (Jel. 3,21.) De sohase felejtsük el, hogy a magunk erejéből tett erőfeszítéseink teljességgel elégtelenek. A mi erőnk gyengeség; a mi ítéletünk balgaság. Csakis a Győző nevében és az ő ereje által győzhetünk. Amikor ránk nehezednek a kísértések, amikor egy-egy keresztényietlen kívánság próbál uralomra törni bennünk, Krisztus nevében forró és könyörgő imával jöjjünk mennyei Atyánkhoz. Ez mennyei segítséget hoz. A Megváltó nevében elnyerhetjük a győzelmet.
Amikor a bűn lényegét meglátva, erőtlenül hullunk a kereszt elé, bűnbocsánatot és erőt kérve, akkor imánk meghallgatásra és válaszra talál. Akik Krisztus nevében tárják kéréseiket Isten elé, sohasem utasíttatnak vissza. Az Úr ezt mondja: „aki hozzám jő, semmiképpen ki nem vetem.” (Jn. 6,37.) „Odafordult a gyámoltalanok imádsága felé.” (Zsolt. 102,18.) Segítségünk attól jön, aki mindent a kezében tart. A békesség, amit Ő küld, szeretetének biztosítéka.
Semmi sem gyámoltalanabb és mégis legyőzhetetlenebb annál a léleknél, aki érzi kicsinységét, semmi voltát, ám teljességgel a megfeszített és feltámadt Megváltó érdemeibe veti bizalmát. Isten a menny összes angyalát elküldené annak segítségére, aki teljes bizalmát Krisztusba vetette, mintsem hagyná, hogy a kísértésben elessék.
Ha Krisztust választjuk vezetőnknek, ő biztonsággal vezet minket a keskeny úton. Az út tövises és rögös, meredek és veszélyes lehet; jobbról és balról szakadékok tátonghatnak. Sokszor elcsigázva, pihenésre vágynunk, de kimerülten is tovább kell harcolnunk; ám Krisztussal, vezetőnkkel nem fogjuk a mennybe vezető utat eltéveszteni

Válasz

MINDEN GYŐZELEM MEGKÖNNYÍTI A KÖVETKEZŐT

"De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, aki minket szeretett."

(Róm. 8,37.)



Életed hátralevő részét használd ki arra - ez legyen feladatod - , hogy jellemedet alakítsd ki és emeld. Új élet egy megújult szívben kezdődik. Krisztus a bennünk élő Megváltó. Amiről azt tartják, hogy nehéz feladni, mindarról le kell mondani. Az elviselhetetlen, diktatórikus szavakat kimondatlanul kell hagyni, és akkor értékes győzelmet arathatunk.
Igaz boldogságot eredményez minden önmegtagadás, az „én” rendszeres megfeszítése. Az egyik győzelem után a másikat már könnyebben érhetjük el. Ha Mózes elhanyagolta volna a lehetőségeket és előnyöket, amelyekről Isten gondoskodott, a mennyei fényt vetette volna meg, és csalódott, nyomorult ember lett volna belőle. A bűn a mélyből származik; amikor engedékenyek vagyunk vele szemben, akkor Sátánt őrizzük kegyelettel a lelkünkben, aki akkor a pokol valóságos tüzét fogja szítani. Isten parancsolatait nem azért adta, hogy ezzel a lelkek üdvösségét akadályozza, éppen ellenkezőleg. Azt akarja, hogy minden ember megmeneküljön. Az ember rendelkezik világossággal és lehetőségekkel, és ha ezek javára használja fel, akkor győzni fog. Győzelmeidben életed által mutathatod be Isten kegyelmének erejét.
Sátán megpróbálja felállítani trónját minden szív-templomban. Amikor ő uralkodik, akkor hallatja és érezteti jelenlétét a haragos szenvedélyekben, a sötétség szavai által. Krisztusnak semmi köze sincs Béliálhoz; az embernek teljességgel az egyikhez, vagy a másikhoz kell tartoznia. Aki engedékeny az önzéssel, a kapzsisággal, a csalással, megtévesztéssel, vagy bármely egyéb bűnnel szemben, Sátán elveit támogatja lelkében, és bezárja maga előtt a menny kapuját. Sátánt a bűn miatt vetették ki a mennyből; egy ember sem mehet a mennybe, aki engedékeny a bűn iránt, mert akkor Sátán újra megvethetné ott a lábát.
Amikor egy ember nap mint nap lelkiismeretesen felveszi a harcot jellemhibái ellen, akkor Krisztust tiszteli meg az ő szív-templomában, és Krisztus világossága lakik benne. Krisztus tekintetének fénylő sugarai alatt egész lénye emelkedettebbé és nemesebbé válik. (Testimonies, 4. kötet, 345-346. oldal)

Válasz

A TERMÉSZETI ÉLET ODAÁLDOZÁSA

"Ábrahámnak két fia volt, az egyik a szolgálótól, a másik a szabad asszonytól" (Gal 4,22).

A Galatákhoz írt levelében Pál nem a bűnnel foglalkozik, hanem azzal, milyen viszonyban van egymással a szellemi és a természeti. A természeti életnek szellemivé kell válnia azáltal, hogy odaáldozzuk, különben szörnyű hasadás áll be az életünkben. Miért rendelkezett Isten úgy, hogy a természetit fel kell áldozni? Nem rendelkezés ez, hanem az Ő beleegyező akarata. Az Ő rendelése az volt, hogy a természeti élet engedelmesség által formálódjék szellemivé. A bűn miatt kell a természetit odaáldoznunk. Ábrahámnak először oda kellett áldoznia Izmáelt, mielőtt feláldozta Izsákot. Többen közülünk szellemi áldozattal akarnak Istennek áldozni, mielőtt odaáldozták volna a természetit. Csak egyféleképpen áldozhatunk szellemi áldozattal Istennek: ha testünket odaadjuk élő áldozatul. A megszentelődés sokkal több, mint csupán a bűntől való szabadulás, azt jelenti, hogy megváltott önmagamat önként kiszolgáltatom Istennek, kerüljön, amibe kerül.

Ha nem áldozzuk fel a testit a szellemiért, a természeti élet kigúnyolja Isten Fiának életét bennünk és állandóan ingadozóvá tesz. A meg nem fegyelmezett szellemi életnek mindig ez a következménye. Rosszul járunk, amikor nyakasan tiltakozunk az ellen, hogy testileg, értelmileg és erkölcsileg fegyelmezzük magunkat. "Engem gyermekkoromban sem fegyelmeztek" - mondod. Akkor most kell fegyelmezned magadat. Ha nem teszed, Istenért való személyes életedet teljesen szétrombolod.

Isten addig nem áll természeti életünk mellé, amíg mi azt kényeztetjük. De amint kitaszítjuk a pusztába és elszántan féken tartjuk, Isten vele lesz, forrásokat és oázisokat nyit meg és beteljesíti a természeti számára adott minden ígéretét.

Áldott hét végét és békés várakozást kívánok .
GGy.

Válasz

ERŐ A MEGPRÓBÁLTATÁS IDEJÉN

"És abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem, aki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig. És abban az időben megszabadul a te néped; aki csak beírva találtatik a könyvben."

(Dán. 12,1.)



Amint Krisztus testének tagjai közelednek a végső konfliktushoz, „a Jákób szorongattatásának idejéhez”, felnőnek Krisztushoz, és nagy mértékben részesülnek Lelkéből. Ahogy a harmadik üzenet hangos kiáltássá növekszik, ahogy a befejező munkát hatalmas erő és dicsőség kíséri, Isten hűséges népe részt kap ebből a dicsőségből. A késői eső az, ami újraéleszti és megerősíti őket, hogy a nehézségek idejét átvészeljék. Arcukon ragyog a harmadik angyalt kísérő dicső fény.
Láttam, hogy Isten csodálatos módon őrzi meg népét a szorongattatás idején. Ahogy Jézus a kertben, haláltusájában kiöntötte lelkét, úgy ők is éjjel és nappal őszintén fognak kiáltani a szabadulásért, haláltusájukat vívni. A rendeletet kiadják, hogy a negyedik parancsolat szombatja helyett tiszteljék a hét első napját, különben életüket vesztik. De ők nem engednek. Nem tiporják lábbal az Úr szombatját és nem tisztelik a pápaság intézményét. Sátán serege és a gonosz emberek körülkerítik és szorongatják őket, s úgy tűnik, nincs számukra kiút. A gonoszok ünneplése és vígságuk közepette azonban a leghangosabb mennydörgéshez hasonló dübörgések sorozata hallatszik. A menny teljesen elsötétült és csak a félelmetes dicsőség sugárzó fénye világít, amikor Isten szent lakhelyéről kiereszti hangját.
A föld alapjai megrendülnek; az épületek meginognak, és hatalmas robajjal leomlanak. A tenger buzog, mint a fazékban fövő víz, és az egész földet borzalmas remegés rázza meg. Az igazak haláltusája véget ér és boldogan, felszabadultan suttogják: „Megszabadultunk, ez Isten hangja”. Tiszteletteljes hódolattal hallgatják a szavakat, amit Isten hangja mond. (Testimonies, 1. kötet, 353-354. oldal)

Válasz

köszönöm,értem én most ment el a hitoktatónk

Előzmény

Válasz

Drága testvérem nem a nappali világosságról van szó, hanem az elménk megvilágosodásáról, amikor kinyílik a szemünk a bibliai igazságokra, Jézus maga a világosság, és ő általa kapunk mi is megértést arról, hogyan kell élnünk, hogy Istennek kedvesek legyünk. Semmi köze ennek ahhoz, hogy mikor kell a nap és mikor megyünk dolgozni. A Világosság azt jelenti, kezdem látni azt ,hogy Jézus nélkül elveszett vagyok, és nélküle nincs értelme az életnek. Ez nem a kortól függ, hanem attol, mennyit értettél meg az igéből, és mennyit fogdsz el abbol, és mennyit vagy engedelmes az Atyának.A világosság által megváltozik a gondolkodásunk, a viselkedésünk, és már nemcsak a szánkkal hiszünk, hanem ugy is élünk.

Előzmény

Válasz

A férjem itt alszik reggelente és mire készülődök akkorra van látható mennyiségű világosság.Holnaptól pedig már 6 óra 22 perckor buszon kell lennem.....
Egyébként-és szívből köszönöm !-én 6 éves koromtól hiszek.

Előzmény

Válasz

Akiben Krisztus benne van az már nem jár sötétségben, övé a világosság minden utján, mert maga Jézus a világosság. Az érzi, hogy sötét van akiben nincs benne Jézus Krisztus a megváltó. Annak sürgösen be kell hívni Jézust az életébe, mert akkor végig sötétben marad. Mi már nem vagyunk sötétben, az ige is megvílágítja mit kell tenni, újjá kell születni. Ámen.Kérlek tedd meg minél előbb, és meglátod megvilágosodik előtted az ut amelyen járni kell. Isten vezessen téged ebben drága Gigi. Mi is tévesztünk, de az Úr Jézus mutatja mindig a helyes utat, ezért nem látjuk sötétnek az utat

Előzmény

Válasz

Korom sötét van ,nem látok még semmit azért tévesztem el....

Előzmény

Válasz