"Nagyon féljék az Urat a szentek gyülekezetében, és tiszteljék Őt mindazok, akik körülötte vannak."

(Zsolt. 89,8. angol ford.)

Egy másik kegyelmi ajándék, amit gondosan ápolnunk kell: a tisztelet. Isten iránti valódi tiszteletre az Ő végtelen nagyságának és jelenlétének érzete ihlet. A láthatatlan Isten jelenlétének érzete befolyásoljon mélyen minden gyermeket. Tanítsák meg a gyermeket, hogy az ima és nyilvános istentiszteletek óráját és helyét szentnek tekintse, mert Isten van ott jelen. Mikor az ember magaviseletében és eljárásában tiszteletet tanúsít, elmélyül benne az érzés is, amely a tiszteletet táplálja. 

Jó lenne, ha ifjak és öregek tanulmányoznák és gyakran megismételnék elmélkedésük közben Isten igéjének azon szavait, amelyek elénk tárják, hogyan kell tekintenünk azt a helyet, amelyet Isten különleges jelenlétével különböztetett meg. Mózesnek megparancsolta a csipkebokornál: „Vedd le a te saruidat lábaidról, mert a hely, ahol állasz, szent föld”. Mikor Jákób az angyalok látomását szemlélte, így szólt: „Az Úr van e helyen, és én nem tudtam”. /Ed. 242-243./ 
Alázatosság és tisztelet jellemezze mindazok magatartását, akik Isten jelenlétébe jönnek. Jézus nevében bizalommal jöhetünk Isten jelenlétébe, azonban ne közeledjünk Hozzá vakmerő elbizakodottsággal, mintha egyenlő volna velünk. Némelyek úgy szólítják meg a nagy, mindenható és szent Istent, Aki hozzáférhetetlen világosságban lakozik, mintha egyenlő volna velük, sőt alacsonyabb rendű. Akik így viselkednek Isten házában, nem mernének így viselkedni egy halandó földi fejedelem fogadószobájában. Ezek gondoljanak arra, hogy Annak jelenlétében vannak, Aki előtt az angyalok elfedezik arcukat. Istent nagyon kell tisztelnünk. Mindazok, akik igazán felsimerik jelenlétét, alázatban hajolnak meg Előtte. /PP. 252./