"És az Úr lesz az egész Földnek királya, e napon egy Úr lészen, és a neve is egy."

(Zak 14:9)

A megváltás nagy terve eredményeképpen a világ teljes mértékben visszakerül Isten kezébe. Mindaz, ami a bűn által elveszett, eredeti formájában áll helyre. Isten nemcsak az embert, hanem a Földet is megváltja, hogy ez legyen örökkévaló lakhelye az engedelmeseknek. Sátán hatezer éve küzd azért, hogy a Földet a birtokában tartsa. Most mégis Istennek a Föld teremtésénél kifejezett eredeti terve valósul meg. „De a magasságos egeknek szentjei veszik majd az országot, és bírják az országot örökké és örökkön örökké” (Dán 7:18). 
„Napkelettől fogva napnyugatig dicsértessék az Úr neve!” (Zsolt 113:3) „Minden végzése tökéletes. Megingathatatlanok örökké és mindvégig” (Zsolt 111:7-8). Azokat a szent törvényeket, amelyeket Sátán gyűlölt, és igyekezett megsemmisíteni, a bűntelen világegyetem mindenütt megbecsüli. /PP 342/ 
Krisztus megváltói munkája igazságot szolgáltat Isten uralmának. Megtudja a világ, hogy a Mindenható a szeretet Istene. Sátán vádjai alaptalanoknak bizonyulnak; jelleméről lehullik a lepel. A lázadás soha többé nem ismétlődhet meg. Bűn soha többé nem hatolhat be a világegyetembe. A hitehagyás ellen mindenki örökre biztosítva van. Az önfeláldozó szeretet eltéphetetlen kötelékkel egyesíti a Föld és a Menny lakóit Teremtőjükkel. 
A megváltás munkája befejeződik. Ott, ahol eláradt a bűn, Isten kegyelme még bőségesebb lesz. A földet - amit Sátán magának igényel Isten nemcsak megváltja, hanem meg is dicsőíti. A mi kis világunk, amely a bűn átka miatt az egyetlen sötét folt az Ő dicső teremtésén, a világegyetem minden más világát felülmúló megbecsülésben részesül. Itt, ahol Isten Fia emberi testben sátorozott, ahol a dicsőség Királya élt, szenvedett és meghalt, amikor mindent megújít, itt lesz „Isten sátora az emberekkel… és velük lakozik, és azok az ő népe lesznek, és maga Isten lesz velük, az ő Istenük” (Jel 21:3). A megváltottak pedig a végtelen korszakokon át - miközben az Úr világosságában járnak - dicsőíteni fogják Őt kimondhatatlan ajándékáért, aki Immánuel, „VELÜNK AZ ISTEN!” /DA 26/