Hála Istennek...

"Ismerem a hegyek minden madarát, enyém a mező vadja is. Ha éhezném, nem szólnék neked, mert enyém a világ és ami betölti. Eszem-e a bikák húsát, iszom-e a bakok vérét? Hálaadással áldozz Istennek, és teljesítsd a Felségesnek tett fogadalmaidat! Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem."Zsoltárok könyve 50:11-15

Hála Istennek, végre megérkeztünk! Hála Istennek, nem történt nagyobb baj... Hála Istennek, megvan a vizsgám! Hála Istennek, hogy volt belőle még egy utolsó. Hála Istennek... Hála... De tényleg komolyan gondolod ezeket? Vagy csak mint megszokott, állandósult szókapcsolatok élnek nyelvedben, és nem méred fel súlyukat, bele se gondolsz abba, amit valójában mondasz.

Annyira kevés a hála a világban. Van kérem, követelem, könyörgök érte, parancsolom, netalán szeretném, de hála szinte alig. Pedig erre a szóra neked van igazán szükséged, és nem Istennek. Ő nem fogja magát jobban érezni, ha megköszönsz neki dolgokat, nem lesz attól jobb napja, és nem ezért fogja neked adni áldásait. A hála téged fog megváltoztatni, az egész hozzáállásodat az élethez, a megelégedettséghez és a hiányokhoz. Végre ráérzel az élet játékának igazi ízére, és hittel tudsz szembenézni azokkal a dolgokkal, amikért nem a legkönnyebb hálát adni.

A döntés a Te kezedben van. Folytathatod a nagy általánosság statisztikáját, és hagyhatod a hálát ott, ahol talán eddig is volt számodra; a ritkán emlegetett dolgok között. De eldöntheted azt is, hogy mától fogva ez más lesz. Mától fogva elindulsz a hálaadás útján Isten felé, és engeded neki, hogy ezáltal különlegesen közel kerüljön hozzád. Mától fogva hálát adsz, legyél bármilyen élethelyzetben, bármilyen kérdések között, bárhol a világon.

Itt az idő, hogy ma és holnap és azután is meghozd ezt a fontos döntést! Voksolj a hálára, és megláthatod Isten szabadítását!