És várom az Urat, aki Jákób háza elõl elrejtette orcáját. (Ézs 8,17)

Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk. (Róm 8,25)

Olvasmányok: Lk 23,27-31 és 1Krón 19,1-15

Augusztus 29.
Jézus mondta: "Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, hogy sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak. Attól kezdve, hogy felkelt a ház ura, és bezárta az ajtót, megálltok kívül, és zörgetni kezdtek az ajtón, és így szóltok: Uram, nyiss ajtót nekünk!

Mielõtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom. (Ézs 65,24)

Aki pedig mindent megtehet sokkal bõségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erõ szerint: azé a dicsõség az egyházban Krisztus Jézus által. (Ef 3,20-21)

Olvasmányok: Róm 11,13-24 és 1Krón 18,1-17

Augusztus 28.
Amikor [Jézus] Jeruzsálem felé tartott, városról városra és faluról falura haladva mindenütt tanított.

Jóllakásig ehetitek kenyereteket, és biztonságban lakhattok az országban. (3Móz 26,5b)

Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülõknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak. (Jn 6,11)

Olvasmányok: Jn 4,19-26 és 1Krón 17,15-27

Augusztus 27.
"Egy úton lévõ samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat.

Nincs olyan kõszikla, mint a mi Istenünk. (1Sám 2,2)

Mert más alapot senki sem vethet a meglevõn kívül, amely a Jézus Krisztus. (1Kor 3,11)

Olvasmányok: Lk 21,5-6.20-24 és 1Krón 17,1-14

Augusztus 26.
Válaszul Jézus ezt mondta neki: "Egy ember ment le Jeruzsálembõl Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte.

Áldott az Úr, aki nyugalmat adott népének, Izráelnek egészen úgy, ahogyan megígérte. (1Kir 8,56a)

Krisztus a mi békességünk. (Ef 2,14)

Olvasmányok: Róm 11,1-12 és 1Krón 16,23-43

Augusztus 25.
Ekkor elõállt egy törvénytudó, hogy megkísértse, és ezt kérdezte: "Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" Õ pedig ezt mondta neki: "Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?" Õ pedig így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl, teljes erõdbõl és teljes elmédbõl, és felebarátodat, mint magadat." Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz." Õ viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte Jézustól: "De ki a felebarátom?" (Lk 10,25-29)

Egy törvénytudó Jézust "kísértette", azt akarta tudni, kellõen járatos-e az Isten dolgaiban.

Vigadjatok a mi erõs Istenünk elõtt. (Zsolt 81,2)

Örüljünk és ujjongjunk, és dicsõítsük õt. (Jel 19,7)

Olvasmányok: Lk 19,41-48 és Róm 9,1-8.14-16

Lekció:1Kor 12,1-11 2Móz 19,1-6(7) .

Igehirdetési ige:Jn 8,21-30

Augusztus 24.
Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: "Én, az Úr vagyok a te Istened [...]. Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt!" (2Móz 20,1-2.8)

A Tízparancsolatnak ez a parancsa röviden így hangzik: "Szenteld meg az ünnepnapot!" Az evangélikus és a római katolikus egyházakban ez a harmadik parancsolat, a reformátusoknál és a görögkeletieknél a negyedik.

Uram, Istenem! Sok csodás tervet vittél véghez értünk, nincs hozzád fogható. (Zsolt 40,6a)

Valóban nagy a kegyességnek a titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsõségben. (1Tim 3,16)

Olvasmányok: Lk 12,42-48 és 1Krón 16,1-22

Augusztus 23.
Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: "Én, az Úr, vagyok a te Istened [...].

De azok, akik ragaszkodnak Istenükhöz, bátor tetteket visznek véghez. (Dán 11,32b)

Pál írja: Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig elõttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé. (Fil 3,13-14)

Olvasmányok: Jn 19,9-16a és 1Krón 15,1-16.25-29

Augusztus 22.
A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni!

Bõvölködõvé tesz Istened, az Úr kezed minden munkájában. (5Móz 30,9a)

Simon így felelt: "Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat." (Lk 5,5)

Olvasmányok: Ef 5,15-20 és 1Krón 14,1-17

Augusztus 21.
Jézus miután rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki: "Egy valami hiányzik még belõled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem." A válasz miatt elborult az ember arca, és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.

Meghallgatta könyörgésemet az Úr, imádságomat elfogadta az Úr. (Zsolt 6,10)

Az imádkozásban legyetek kitartóak, és legyetek éberek: ne szûnjetek meg hálát adni. (Kol 4,2)

Olvasmányok: Mt 19,(4-7)8-12(13-15) és 1Krón 13,1-14

Augusztus 20.
Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva elõtte, azt kérdezte tõle: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" Jézus így szólt hozzá: "Miért mondasz engem jónak?

Jóhír - örömhír - evangélium

Kicsoda törődik az én lelkemmel? Ezt a kérdést tette fel Dávid király 3000 évvel ezelőtt (Zsoltár 143)  Ma is fel kell tennünk ezt a kérdést őszintén. Az orvos törődik a testemmel, a bank a pénzemmel, az ügyvéd az érdekeimmel, de kicsoda törődik velem, az én lelkemmel? Kicsoda az, aki tényleg ismer, tényleg törődik velem és szeret engem? A Biblia csodálatosan elmondja nekünk, hogy Jézus Krisztus az a személy.

Felhangzik még a vidám örvendezés hangja, a võlegény és a menyasszony hangja, és azoké, akik így énekelnek: Adjatok hálát a Seregek Urának, mert jó az Úr, mert örökké tart szeretete! (Jer 33,11a)

Jézus ezt mondta nekik: "Vajon böjtölhet-e a násznép, amíg velük van a võlegény?" (Mk 2,19a)

Olvasmányok: 1Kir 3,16-28 és 1Krón 10,1-14

Augusztus 18.
Ekkor egy dadogó süketet vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét.

Az Úr azt mondta Illésnek: De meghagyok Izráelben hétezer embert: minden térdet, amely nem hajolt meg a Baal elõtt. (1Kir 19,18)

A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk; mert hû az, aki ígéretet tett. (Zsid 10,23b)

Szentháromság ünnepe után 9. vasárnap

Olvasmányok: Mt 25,14-30 és Fil 3,7-11(12-14)

Lekció:1Kor 10,1-13 Jer 1,4-10 .

Igehirdetési ige:Lk 12,42-48

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 17.

Hiszek abban, hogy minden ember életében elérkezik az a pillanat, amikor megnyitja szívét és lelkét. Amikor képessé válik gúnyos mosolygás nélkül, nyitottan, tiszta szívvel befogadni azokat az érzelmek és gondolatokat, amik megváltoztathatják, teljesebbé tehetik az életét.

Adam Jackson könyve ilyen érzelmekről és gondolatokról szól. Egészen egyszerű, mégis nagyszerű, és könnyen befogadható módon vezeti rá olvasóit az Igaz Szeretet Titkaira, melyek a következők:

Az első titok: a gondolat ereje

A második titok: a tisztelet ereje

A harmadik titok: az adni tudás ereje

A negyedik titok: a barátság ereje

Az ötödik titok: az érintés ereje

A hatodik titok: a „szabadnak hagyni” elv ereje

A hetedik titok: a szavak ereje

A nyolcadik titok: az elkötelezettség ereje

A kilencedik titok: a szenvedély ereje

A tizedik titok: a bizalom ereje

Már a felsorolás önmagában is elég arra, hogy elgondolkodjunk, vajon a saját életünkben használjuk-e ezeket az erőket.

De az igazak örülnek, vigadnak; Isten színe elõtt vígan örvendeznek. (Zsolt 68,4)

Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek. (Fil 4,4)

Olvasmányok: Lk 11,33-36(37-41a) és Jn 10,11-21

Augusztus 14.
Jézus mondta: "Ki az közületek, aki ezt mondja szolgájának, amikor az szántás és legeltetés után megjön a mezõrõl: Jöjj ide hamar, és ülj az asztalhoz! Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts nekem valami vacsorára valót, övezd fel magadat, és szolgálj fel nekem, míg eszem és iszom, te majd azután egyél és igyál?!

Elküldött engem az Úr, hogy örömhírt vigyek az alázatosaknak, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak. (Ézs 61,1b)

Mert megjelent az élet, mi pedig láttuk, és bizonyságot teszünk róla, és ezért hirdetjük nektek is az örök életet. (1Jn 1,2)

Olvasmányok: Jak 3,13-18 és Jn 10,1-10

Augusztus 13.
Jézus mondta: "Ki az közületek, aki ezt mondja szolgájának, amikor az szántás és legeltetés után megjön a mezõrõl: Jöjj ide hamar, és ülj az asztalhoz!

 Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön.  Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.  Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból.