Da se iko od tviteraÅ¡a stavio u poziciju u kojoj su novinari insajdera ovo bi bilo sasvim razumljivo…Zamisli da ti doÄ‘eÅ¡ na tviter i svi krenu da ti popuju kako treba da tvitujeÅ¡, gomila rj0;st2učn2aka”≾da, neki su dobronamerni, ali ima ih i dosta koji nisu, a ti su prvi počeli sa prozivanjem. JoÅ¡ kada su se javili “uticajni” ekipi Insajdera je prekipelo. Ostaje pitanje zaÅ¡to su i krenuli u tvitovanje, meni deluje da je to podsmeh svima nama koji smo glasni a u stvari ćutimo na sve Å¡to se deÅ¡ava oko nas.VA:F [1.9.20_1166]please wait...(10 votes cast)VA:F [1.9.20_1166](from 7 votes)

Az Úr a gondviselőd

;Vesd az Úrra terhedet, és Ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem,
hogy ingadozzon az igaz" (Zsolt 55,23).

Nehéz a terhed? Vessed a Mindenhatóra! Míg magad hordod, leroskadsz alatta, de ha az Úr átveszi tőled, Ő viszi helyetted, nem lesz már
teher a számodra. Ha viszont továbbra is neked kell viselned, erőssé tesz, hogy elhordozhasd. Rajtad lesz a teher ugyan, de a gondja már
nem a tied lesz. Sőt, áldássá lesz a teher rajtad. Avasd bele az Urat az ügyeidbe, és akkor nem görnyedsz meg a teher alatt, akármilyen roskadó legyen is az.

Isten szeretetéről

ahogyan Ő szeret minket, és ahogyan mi szeretjük Őt Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
(János. 3.16)
Szeretteim, szeressük egymást: mert a szeretet az Istentől van; és mindaz, aki szeret, az Istentől született, és ismeri az Istent. Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten a szeretet.

Csak, szeliden szólj.. Csak szelíden szólj
Ha velem beszélsz
Hangod halk legyen
Mint amikor a sírás fojtogat
Vagy amikor egy gyermek kéreget
Vagy amikor a miatyánk alatt
Ahogyan a hangod megremeg
Vagy ahogy egy könny csillan elő szemeden

Szelíden szólj, csak szelíden
Ha hozzám beszélsz
Ha van hozzám szavad
Szelíd legyél, mint a pirkadat
Mi télutón dereng a hegy felett
Elhessentve kissé a felleget
S remegve, mint első szeretőt
Szelíden öleli a hegytetőt
S aztán némán átfesti a tájat
Kell, hogy legyen egy kis alázat
Benned, ha tudod, hogy varázslat
Elfogadás és kis büszkeség, igen,
Szeretettel szólj, és szelíden.

Bódás János-Valahol ki van jelölve helyed…

Azért van síró, hogy vigasztald,
az éhező, hogy teríts neki asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.
Azért van annyi árva, üldözött,
hogy oltalmat nyerjen karjaid között.
Azért roskadnak mások lábai,
hogy terhüket te segíts hordani.
Az irgalmat kínok fakasztják.
Mélység felett van csak magasság.
Hogyha más gyötrődik, szenved – azért van,
hogy te befogadd szívedbe boldogan.
Megmutattad néha legalább,
hogy lelked által enyhült, szépült a világ?